Egy meg nem nevezett licitáló 28 millió dollárt (nyolcmilliárd forint) fizetett, hogy Jeff Bezossal és öccsével, Markkal az űrbe utazhasson.

Az idei évben világszerte tapasztalt drasztikus gazdasági visszaesés nem tükröződött a technológiai részvényeken. Emiatt a legismertebb vállalatok alapító-vezetőinek a vagyona ugrásszerűen nőtt. Így a leggazdagabbak rangsora idén folyamatosan változott. Most elindult a találgatás, hogy ki áll a második helyen.

Tízmilliárd dollárt ajánl fel klímavédelmi célokra Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere.

A világ ötszáz leggazdagabb emberének a vagyona idén mintegy 25 százalékkal, 1200 milliárd dollárral, 5900 milliárd dollárra nőtt.

A Microsoft szoftveróriás társalapítójának vagyona 110 milliárd dollárra rúg.

A legnagyobb élelmiszeripari és FMCG-világvállalatok sorakoztak fel a Loop-projekt mögé, melyben visszagyűjtik az ételeshordókat, krémestubusokat, italospalackokat, kitisztítják és újból használják, termékkel megtöltve azokat. Öt világvárosban vezetik be az új szolgáltatást 2019-ben és 2020-ban. De a rendszer akkor terjedhet el globálisan, ha az Amazon és más nagy kereskedelmi cégek is felvállalják a módszert.

Celeb-központú társadalomban élünk. A fogyasztók egyre inkább mogulok, cégvezetők, feltalálók alakjaihoz társítják az egyes márkákat és termékeket. Csak azok a vállalkozások nőhetik ki magukat igazán és tehetnek szert tartósan sikerre, amelyeknél a cégvezető is nagy kaliberű. Olyasvalaki, aki képes véleményvezérré, illetve a maga szakterületén sztárrá válni. Erről is beszéltek a Piac & Profit Brandépítés – 2018 konferenciáján.

2021-ig akár 3000, pénztáros nélküli üzletet nyitna az Egyesült Államokban az Amazon. Az ilyen boltok a szupermarketek és a gyorséttermek számára is veszélyt jelentenek.

A globális felmelegedés és a gyorsuló globális népszaporulat azzal fenyeget, hogy jelenlegi, vegyszerintenzív agrártermeléssel nem tudjuk ellátni azt a 9,8 milliárd éhes szájat, amely 2050-ben kíván élelmet a Földön. A raktárakban termőföld és napfény nélküli termesztés okos megoldásnak tűnik, de az állattenyésztés ökolábnyomának nagyságára vagy annak csökkentésére nem kínál megoldást.

Az Amazon alapítója húsz éve, a '90-es évek végén fogalmazta meg azt a három kérdést, amelyet cége menedzsereinek át kell gondolniuk, amikor szerződtetni készülnek valakit egy állásra.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, immár a harmadik leggazdagabb ember világon, kiszorítva erről a helyről Warren Buffet-et, aki elajándékozza vagyona mind nagyobb részét.

A cég munkatársai levélben győzködik Jeff Bezost, hogy ne adja el a cég arcfelismerő technológiáját a rendőrségnek és más kormányzati szerveknek, írja a Bitport.

Automatizált termesztés, termőföld nélkül, napfény helyett LED-égőkkel. Ez a jövő. Illetve már a jelen. A raktárakban történő városi növénytervesztésben az Amazon alapítója is fantáziát lát. Egy San Francisco-i startup 260 millió dollárt szedett össze befektetőktől.

Az Amazon híresen fukar az alkalmazotti pluszjuttatások terén. Se ingyenebéd, se ingyenmasszázs. Most menő, modern irodával próbál előnyt szerezni a tehetségekért folyó versenyben. Sci-fibe illő dómforma. Hatalmas, fára erősített tárgyalószoba. Beltéri vízesés és folyó. Több mint 300 növényfaj.

Van, aki egyáltalán nem engedi a belső levelezést a kollégák között, más a saját munkaóráiban nem foglalkozik velük, van aki néhány évente kitöröl mindent, ha már nagyon el van havazva. Bevált módszerek olyan moguloktól, akik tényleg tudják, miről beszélnek.

Nem fogja kitalálni, mennyivel gazdagodtak a gazdagok: 237 milliárd dollárral. Főleg az amerikaiak jártak jól. Warren Buffett nagyot aratott Trump győzelmén. Pedig nem is rá szavazott. A dúsgazdag amerikai üzletemberek 77 milliárd dollárt kerestek Trump választási győzelmén.