Kaliforniában november elején a választók 53–47 százalékos arányban elutasították azt a javaslatot, amely egyszeri, 5 százalékos adót vetett volna ki az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezőkre. A vita egyik központi kérdése az volt, hogy a tervezett bevételért cserébe mekkora kockázatot jelent a leggazdagabb adózók elköltözése és a gazdasági aktivitás visszaesése.
A dilemma Európában sem új. Az OECD adatai szerint 1990-ben még 12 tagország alkalmazott éves nettó vagyonadót, 2026-ra azonban számuk négyre csökkent – Európában már csak 3 országban – Norvégiában, Svájcban és Spanyolországban – van a Magyarországon tervezett adónemhez hasonló, ám azzal nem minden szempontból azonos elven működő vagyonadó. A korábbi kivezetések hátterében visszatérően az alacsony bevétel, a magas adminisztrációs költség, az adóelkerülés és a tőke mobilitása állt – hívja fel a figyelmet Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
A kormányzati várakozás utolérte a korábbi becslést, de még csökkenhet a bevétel
A vagyonadó előkészítése során a kormányzat végül a Blochamps által korábban már jelzett, 160–180 milliárd forintos potenciális bevételi nagyságrenddel számolt. A Blochamps legfrissebb becslése szerint azonban a törvény jelenlegi formája kínálta családon belüli vagyonmegosztás lehetősége és az új értékelési szabályok miatt a korábban 25–30 ezer háztartásra becsült potenciális adózói kör akár közel a felére szűkülhet, a ténylegesen beszedhető összeg pedig akár 90–110 milliárd forintra mérséklődhet.