A fentiek miatt a leggazdagabbak helyett jó eséllyel a 3-20 milliárd forintos vagyonok tulajdonosai viselhetik leginkább fajlagosan a vagyonadó terhét, akik számára ugyanakkor szintén lehetőséget nyithat a részleges vagyonoptimalizálásra a családi vagyonmegosztás. Karagich István szerint továbbra is komoly gond, hogy a parlamenti vita során beérkezett módosító indítványok sem kezelik egyelőre megfelelően a cégvagyon-értékelés anomáliáit, és nem védik kellőképpen a működő kkv-vagyont. Egyelőre a NAV sem tett közzé ebben a kérdésben konkrét fogódzót.
Két-három év múlva fordulhat az egyenleg
A következő években két ellentétes folyamat erősödhet fel. Az adózók a vagyonadó-törvény szabályainak ismeretében egyre tudatosabban alakíthatják át tulajdonosi és finanszírozási struktúráikat, ami mérsékelheti a beszedhető adót. Ezzel párhuzamosan az adóhatóság működtetési költségei ugyan már nem tartalmazzák a teljes induló beruházást, ám a vitatott vagyonértékelések, az ellenőrzések, a szakértői eljárások és a pereskedés ráfordításai évről évre emelkedhetnek.
Karagich István szerint a külföldi ingatlanok és társasági részesedések ellenőrzése különösen komoly kihívást jelenthet. A nemzetközi adóhatósági információcsere ugyanis nem biztosít minden országra és minden vagyontípusra kiterjedő, teljes körű hozzáférést.
A Blochamps szerint ezért nem elegendő a vagyonadó névleges kulcsát és az érintett vagyontömeg becsült értékét összeszorozni. A tényleges költségvetési eredményhez a beszedhetőséget, az adózói reakciókat és az állam ráfordításait is figyelembe kell venni.