A Hold Alapkezelő szakértőivel a várható hatásokról is beszélgettünk.

Samu Jánossal, a Concorde befektetési igazgatójával a hazai vagyonkezelési piacot, azon belül is a privátbanki szolgáltatások helyzetét, valamint a kilátásokat.

Vitézy Dávid: a kekvák vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe.

A nemzeti vagyon mérlege: A magyar állami vagyongazdálkodás tizennégy éve.

A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit.

Május 28-án, délután 15 óra 30-kor.

2030-ra a privát piacok bevételei várhatóan elérik a 432,2 milliárd dollárt, ami a teljes globális vagyonkezelési iparág bevételeinek több mint felét jelenti.

Kár lenne pusztán adóoptimalizációs eszközként tekinteni a bizalmi vagyonkezelésre, hiszen sokkal több ennél.

A partneri alapon működő családi vagyontervezési szolgáltatás nem csak a gazdagok kényelmét szolgálja.

Nem ijesztette meg Donald Trump a szupergazdagokat, a diverzifikáció most is működött.

A vagyonkezelő cégek tőkéje sokszor már meghaladja fejlett országok GDP-jét.

A több évtizede nem látott mértékű infláció a leggazdagabbakat tette még vagyonosabbá.

2012-2022: A vagyonosok száma nőtt, de vajon a vagyonkezelők tudják tartani az iramot?

Az öröklés és generációváltás mellett a céges és magánvagyon elkülönítése a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása.

Az öröklési eljárás és a végrendeletek kezelése gyakran hosszas, lelkileg és fizikailag egyaránt megterhelő és időigényes procedúra.

Bár a magyarországi bizalmi vagyonkezelés az utóbbi években kitört a jogászszakmai körökből, és egyre ismertebbé vált az üzleti életben, még hosszú az út odáig, hogy olyan általánosan elterjedt intézménnyé váljon, mint a „trust” az angolszász világban. Friss és a magyar polgári jogtól valamelyest rendszeridegen konstrukcióról lévén szó, nem különösebben meglepő, hogy a közgondolkodásban egyelőre számos tévhit tartja magát. Simon Stella, az AegisLegal szakértője segít eloszlatni ezeket.

Piac és Profit (P&P): Beszélgetésünk apropóját a hazai bizalmi vagyonkezelés, azaz a „magyar trust” két vezető szakemberével az adja, hogy újabban egyre többet lehet hallani a bizalmi vagyonkezelésről és – különösen a felsőoktatás erőteljes átstrukturálási törekvései kapcsán – a vagyonkezelő alapítványokról. Az információk többnyire semlegesek, a szakmai értékelésektől tartózkodnak, s a negatívabb vélemények is inkább tekinthetők politikai állásfoglalásnak, mintsem szakmai elemzésnek vagy kritikának. Mi lehet ennek az oka?

A generációváltás minden vállalkozás számára kihívást jelent. Több faktor is veszélyezteti a hatékony működés biztosítását és fenntartását, ezek egyike a családi vállalkozások dinamikus működésének leállásához vezető vagyonfeldarabolódás. 2019 márciusától már két alternatív módszerrel is el lehet kerülni egy ilyen nemkívánatos eseményt. A már létező bizalmi vagyonkezelés mellett a tavaly bevezetett családi alapítványok széles körű elterjedése harminc évvel lemaradva követheti az osztrák sikertörténetet.

Vagyonkezelő alapítványokról fogadott el törvényt a napokban az Országgyűlés. A külföldi mintákon alapuló szabályozás vonzó alternatívát jelenthet a magyar vállalkozók és a külföldi befektetők számára.

Az Európai Unió Tanácsának új irányelve módosítja a korábbi szabályozási kereteket, hatékonyabb és átfogóbb jogi eszközöket kínálva a tagállamok számára a transzparenciáért vívott küzdelemben.