Az elmúlt tíz évben figyelemre méltóan megnőtt a dollármilliárdosok száma. A világ felnőtt lakosságának 1,1 százaléka dollármilliomos, összesen közel 60 millió ember. A Blochamps Capital összeállításából az is kiderül, hogy mely országokban mekkora vagyonra van szükség ahhoz, hogy valaki a legfelső egy százalékba tartozónak mondhassa magát.
A legtöbb vagyonra Monacoban van szükség. Itt a lakosság 30 százaléka dollármilliomos és 12,9 millió dollár (4,8 milliárd forint) kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön az elit klubba. Luxemburg után az USA a harmadik, 8,5 millió dollár a top 1 százalékba tartozás követelménye. Magyarországon megközelítőleg 1,5 millió dollár, azaz nagyjából 500 millió forint kell ahhoz, hogy itthon a leggazdagabbak közé tartozónak tekinthesse magát valaki. A bő egy évtizeden át tartó mennyiségi lazítás a világ jegybankjai részéről, az ezzel járó tartós bika részvénypiacok és az utóbbi évek magasabb inflációs/hozam környezete, mind-mind tovább növelték a fejlett társadalmakban a legfelső vagyondecilis, de még inkább a legfelső vagyoncentilis gyarapodását globálisan.
A magyar társadalom szövete is számos szempontból szétszakadt, az utóbbi években pedig a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek frusztrációja összeforrt az infláció ejtette sebekkel.
A lakossági hitelállomány 15.000 milliárd forintos teste, illetve a társadalom fogyasztási kosaraira nehezedő infláció 9 vagyondecilisen terül szét. Bár a legfelső 10 százalék is 3000 milliárd forintnyi adósságterhet visel, ám emellé körülbelül 63.000 milliárd forintnyi pénzügyi eszközállomány és 48.000 milliárdnyi reál eszközállomány párosul, míg a társadalom alsó 90 százaléknak 12.000 milliárdos hitelállományához mindössze 115.000 milliárd forint teljes vagyon mutatható ki. Fontos megjegyezni, hogy a súlyos differenciálódási folyamatot erősen enyhítette az ország háztartási szinten rendkívül magas, összességében 86 százalék feletti ingatlan penetrációja, s az ingatlanállomány felértékelődése révén annak pozitív hatásai.
