"Nem emlékszünk ilyen dinamikájú vagyonosodásra, és a legfelső 1 százalék ilyen mértékű térnyerésére. Hiába a rekordra ugró, 96.400 milliárd forintos társadalmi pénzügyi vagyon méret, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik. Míg a legfelső 10 százalék a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, addig a legfelső 1 százalék egyenesen a harmadát, s ezen a kétpólusosságon az infláció csak további hasadékot ejtett az alsó kilenc tized kárára. Megugrott a privátbanki vagyon mérete és bizony dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is ebben a rétegben." – konkretizálta a vagyonkezelési szakemberek megnőtt felelősségét a Blochamps Capital Ügyvezetője, Karagich István.
A kutatásaik alapján egyértelműen látszik, hogy Magyarországon a felső egy százalékban is jelentős szerepet foglal el ugyan az ingatlan és reálvagyon. Ám a legfrissebb, 2020-as vagyoncenzus adatok szerint csak az összvagyon 26 százalékára rúg az ingatlanok aránya, 74 százalékot a pénzügyi eszközök tesznek ki. Ugyanez az az adat a legvagyonosabb 10 százalék esetében 44 százalék és 55 százalék. Vagyis minél lejjebb megyünk a vagyondecilisben, minél kisebb a vagyona egy rétegnek, az ingatlan az összvagyonnak egyre jelentősebb részét teszi ki.
A társadalom legfelső vagyoni százalékába gyakorlatilag 40.000 háztartás tartozik, 2020-ban az összes bruttó vagyonuk 32.200 milliárd forintot tett ki, a felső 10 százalék összvagyona 82 378 milliárd forintra rúgott, míg a két vizsgált réteg részesedése a teljes társadalmi pénzügyi vagyonból 2023-ban 29 és 56 százalék volt.
