A megélhetési költségek emelkedése továbbra is a legnagyobb teher: a lakosság több mint 90 százaléka aggódik az árak növekedése miatt, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban.

A válaszadók 78,4 százaléka a vásárlóerő csökkenésétől tart, minden harmadik megkérdezett pedig kevesebbet költ, mint egy évvel korábban. A lakosság háromnegyede a közeljövőben is az életszínvonal romlását valószínűsíti.

A biztonsági aggodalmak szintén erősödnek: a megkérdezettek 73 százaléka tart attól, hogy Horvátország közvetlenül is érintetté válhat egy fegyveres konfliktusban. A kötelező sorkatonai szolgálat támogatottsága ennek következtében 71 százalékra nőtt, ugyanakkor egy esetleges NATO-beavatkozásban a lakosság fele ellenzi Horvátország aktív részvételét.

A társadalmi feszültségekhez a mentális egészséggel kapcsolatos problémák is hozzájárulnak: 73,5 százalék súlyos gondnak tartja ezt, 85,5 százalék pedig a kortárs bántalmazást nevezi az egyik legsürgetőbb kérdésnek. A személyes biztonság romlását a válaszadók 64,5 százaléka érzékeli.

Az intézményekbe vetett bizalom jelentős mértékben visszaesett. Az állami hivatalok munkájával mindössze 14,7 százalék elégedett, és ugyanennyien bíznak bennük. A médiát a lakosság 13 százaléka tartja megbízhatónak. A magánszférában is romló a megítélés: a biztosítók iránti bizalom 27 százalékra, a bankok iránti 30,6 százalékra esett. A vállalatok társadalmi felelősségvállalását illetően mindössze 7,5 százalék gondolja úgy, hogy a cégek ténylegesen felelősen működnek.