A magyarok túlnyomó többsége még mindig drágulást tapasztal a mindennapi megélhetés terén.

A lakhatási árak, a megélhetési költségek és a környezetvédelem foglalkoztatja leginkább az Európai Unió tagországaiban élő fiatalokat.

Terítékre került a megélhetés.

Inkább pesszimista a hazai lakosság jövőképe, ha anyagi helyzetéről van szó. 

Első és másodsorban is anyagi problémákkal küzdenek a magyarok.

Boston a legdrágább.

A nyugdíjcélú előtakarékosság nem ismeretlen fogalom a hazai lakosság körében.

A magyarok negyede nem tud megbirkózni egy váratlan kiadással.

Férfi nélkül is van élet.

A kihívások súlyos nyomot hagynak mentális egészségünkön stressz, kiégés és szorongás formájában.

Világszerte aggódnak az emberek az egyre dráguló megélhetés miatt.

A havi megélhetési kiadások jóval nagyobb mértékben nőttek a bevételeknél.

Látványos változás a munkaerőpiacon nem várható 2023-ban, de a munkaerő megtartására sokkal nagyobb fókuszt fognak tenni a vállalatok, mint az eddigiekben.

Az áremelkedések, a rezsi növekedése és a magas infláció miatt számottevően csökkent a bérek vásárlóereje, egyre több munkavállaló kerül szembe megélhetési gondokkal.

Az első négyben vannak a magyarok azon a listán, hogy az egyes nemzetek mennyire vágynak a hosszabb életre.

Minden tizedik ember hitellel hidalhatja át a következő időszak anyagi nehézségeit.

Havi 75 ezer forint plusz segítene a fiataloknak.

A magyarok 66 százaléka nagyon aggódik a koronavírus-járvány miatt, 77 százalékuknak pedig a mindennapjait is érinti a pandémia. A megkérdezettek 39 százaléka tart attól, hogy minden óvintézkedés ellenére megbetegszik. A magyar családok közel 18 százaléka éppen, hogy csak belefér a havi büdzséjébe, 10 százalékuk minden hónapban anyagi problémákkal szembesül, 3 százalékuknak pedig nélkülözniük kell a megélhetés érdekében – derül ki a Kantar Hungary piackutató cég felméréséből és a K&H saját kutatásának eredményéből. Kiderült az is, hogy a járvány hogyan érinti a lakosság mindennapi pénzügyeit.

Az Európai Unióban (EU) élő gazdagok és szegények közötti szakadék egyre szélesebbé vált az utóbbi évtizedekben, de az egyenlőtlenségek ellen kifejtett uniós küzdelemnek köszönhetően még mindig kisebb, mint a világ más régióiban – írta a vagyoni egyenlőtlenségeket elemző francia intézet (WID) a friss jelentésében.

Az angol Legfelsőbb Bíróság helyt adott egy keresetnek, melyet Zambia közel 2000 vidéki polgára nyújtott be az indiai székhelyű Vedanta bányaipari cég ellen, amiért az elszennyezte a talajvizet a lakóhelyükön és ezzel tönkretette a megélhetésüket. Az eset könnyen precedensértékűvé válhat és perek lavinája indulhat meg.

Miközben a nyugdíjkorhatár emelkedését várják, a magyarok szeretnének már 60 év alatt nyugdíjba vonulni. A 30–59 évesek körében a megtakarítással rendelkezők aránya 70 százalékra nőtt – derül ki egy felmérésből.

Nemzetközi szinten egyre nagyobb népszerűségnek örvend az e-sport, akár megélhetés szintjén is – különösen az 1995 után születettek életében. Felmerülhet a kérdés: pontosan mi is az e-sport, és vajon tekinthetünk-e rá szellemi sportként? 

Havi 5600 frank a svájci átlagkereset. Ez szinte ugyanennyi dollárnak, forintban kereken 1,7 milliónak felel meg. Jóllehet az összeg óriási, az árszínvonalat tekintve már nem annyira magas – de azért így is irigyelhetjük...