Egy bányaipari, vegyipari, olajipar vagy éppen kozmetikai és fogyasztási cikkekben utazó multinacionális cég bizony el-elkövet olyan környezetszennyezéseket, amik bírósági jogorvoslatért kiáltanak – legyen szó akár az erdőirtással járó pálmaolaj-termelésről, a talajvizet tönkre tévő kőolajkitermelésről és bányászatról.
Korábban több próbálkozás is történt arra Londonban, hogy nem az elkövetett környezetszennyezés helyszínén a globális óriáscégeket felelősségre vonják jogilag, hanem egy szinttel feljebb, a multi főhadiszállásának otthont adó országban.
A Leigh Day, mely egy londoni ügyvédi iroda, már megkísérelte perelni a brit-holland Royal Dutch Shellt a nigériai Delta-régióban keletkezett olajszennyezések, valamint a Unilevert -a teaültetvényeken dolgozó munkások és családjaik nevében- Kenyában 2008-ban történt etnikai tisztogatásokkal kapcsolatban. Egy alacsonyabb szintű londoni bíróság azonban abban az ügyben azt mondta ki, hogy a nigériai felperesek nem perelhetik Londonban a céget.
A mostani per tárgya a Vedanta bányaipari cég -pontosabban leányvállalata, a Konkola Copper Mines, azaz KCM- zambiai tevékenysége, melyről 1826 helyi lakos állítja azt közös keresetben, hogy elszennyezte a környék vizeit, s ezzel tönkretette a megélhetésüket. (Vélhetően mezőgazdálkodásból élnek, ami öntözést feltételez).
A Vedantát egészen tavalyig a londoni tőzsdén jegyezték, aztán fogta magát és átment az indiai tőzsdére, jogi székhelye azonban továbbra is Londonban maradt. A zambiai polgárok keresetéről már egy alacsonyabb szinten kimondta a bíró, hogy a per lefolytatható Angliában, a cég erre fellebbezett, a Legfelsőbb Bíróság erre reagált most döntésével.
A Vedanta azzal érvelt, hogy Zambiának kell lennie az ügy „természetes fórumának”, mivel egyrészt az anyavállalatnak nem volt rálátása és kontrollja a KCM zambiai gazdasági tevékenységére, másrészt az a zambiai jogrendszer hatálya alá tartozik.
Az ügy angliai bíróságokra történő befogadásának megerősítésével a Legfelsőbb Bíróság alighanem precedensértékű döntést hozott, ami magával vonhatja azt az új gyakorlatot, hogy Londonban sorra perelhetik a multikat a harmadik világban okozott környezetszennyezéseikért vagy akár emberi jogok terén elkövetett kihágásokért.
A Legfelsőbb Bíróság azonban igyekezett hozzátenni, hogy nem a felperes keresetének tartalmáról és annak jogosságáról döntött, hanem csak a helyi illetékességéről, vagyis eljárási, ügyrendi döntésről van szó.
A Leigh Day most újra bíróságra megy és fellebbez az említett nigériai ügyben is, hogy Londonban támadhassa a Shellt.
Amint az ügyvédi iroda senior partnere, Martyn Day a Reuters-nek elmondta, azt reméli, az eset üzenetként szolgál a világcégek számára, hogy a társadalmi felelősségtudatosságot ne csak reputáció-növelő eszköznek tekintsék, hanem valóban annak elveit követve végezzék alaptevékenységüket.
(Reuters)