1969 és 2019 között mintegy 10 évvel nőtt a születéskor várható élettartam a vizsgált 11 országban, Magyarországon pedig majdnem 8 évvel. Attól azonban, hogy tovább élünk, még nem feltétlenül érezzük magunkat boldogabbnak. Az NN nemzetközi kutatása szerint például éppen az átlagosan legtovább élő japánokra jellemző legkevésbé, hogy boldognak éreznék magukat. Magyarország pedig Törökországgal karöltve szintén a nemzetközi lista végén foglal helyet. A boldogság szintje azonban korántsem véletlenszerűen alakul a kutatás szerint.
Életükkel legkevésbé a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetben lévők és az egészségügyi problémákkal küzdők elégedettek – ők egy 10-es skálán 3-asra értékelik a saját boldogságszintjüket. Akiknél ugyanakkor megvan a pénzügyi biztonság, az átlagosnál boldogabbak is, ők ráadásul jobban is várják a hosszú életet, és úgy érzik, jobban fel is vannak rá készülve.
A hosszabb élet újfajta életstratégiákat követel meg, megnő például az életközépi újratervezés jelentősége. Ahogy ugyanis emelkedik az élettartam, az emberek elkezdenek másképp tekinteni az 50-es, 60-as éveikre. Már nem a „visszaszámlálás a nyugdíjig” a legjellemzőbb attitűd, sokkal több mindenben gondolkodhatunk.
A hosszabb élet ugyanakkor nem csak lehetőség, hanem kockázat is: egyre többekben vetődik fel annak lehetősége, hogy lesz olyan szakasza az életüknek, amelynek finanszírozása nem megoldott. Ezt a kockázatot a magyar válaszadók 35 százaléka érzi kifejezetten, ami magasabb a nemzetközi átlagnál. Ugyanakkor minél stabilabbnak érzi valaki saját anyagi biztonságát, annál hosszabb ideig szeretne élni.
