Bár egyre többeknek van megtakarítása, a K&H kutatásából kiderült, hogy egyharmaduknak kevesebb mint 500 ezer forintja van, 25 százalék 0,5–2,9 millió forinttal rendelkezik, míg mindössze 12 százaléknak van több mint 3 millió forintos többlete. Az érintettek több mint fele továbbra is konkrét cél nélkül takarékoskodik, leginkább biztonsági tartaléknak tekintik a felhalmozott összeget.

Kép: Pixabay

Így nem meglepő, hogy a magyarok átlagosan mindössze 6 hónapot tudnának átvészelni, ha jövedelem híján csak a megtakarításaikra támaszkodhatnának. A válaszadók 40 százaléka pedig maximum 1 hónapig tudna megélni. Kedvezőbbek a kilátások a fővárosban, ahol átlagosan 9 hónapig tudnák finanszírozni kiadásaikat.

Nyugdíjkilátások szempontjából kedvezőtlen, hogy míg 2017-ben a megtakarítók 38 százaléka tett félre a nyugdíjas éveire, arányuk idén 29 százalékra olvadt. A teljes lakosságra vetítve – tehát a megtakarítással nem rendelkezőket is figyelembe véve – minden ötödik ember, azaz a lakosság 20 százaléka készül spórolással nyugdíjas éveire.

A K&H biztos jövő indexe szerint a megkérdezettek azt várják, hogy a mostani jövedelmük átlagosan 47 százalékát kapják nyugdíjasként. A válaszok azonban elég változatosak: 8 százalékuk szerint egyáltalán nem kapnak majd nyugdíjat, 13 százalékuk pedig nem tudja, hogy mire számíthat. Mindössze 5 százalék számol azzal, hogy a fizetésének 80-89 százalékához hozzájut a nyugdíjba vonulás után.

57 évesen szeretnének, de csak 69 évesen tudnak majd nyugdíjba menni A biztos jövő index szerint a magyarok a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése ellenére inkább korábban hagynák abba a munkát: átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. A mostani 30-as korosztály 21 százaléka pedig már 50 évesen tenné ugyanezt. A valóságban azonban arra számítanak, hogy átlagosan csak 69 évesen kezdhetik meg a nyugdíjas éveiket, ez 4 évvel haladja meg a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt. Bár a vágyak a korai nyugdíjazásról szólnak, a kutatásból kiderül az is, 78 százalék arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgozik majd bevételkiegészítésként.

Ezzel összefüggésben a jövőbeli egészségügyi állapotukat pozitívan látják a megkérdezettek: 44 százalék gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebb gondja lesz, és mindössze 17-17 százalék számol azzal, hogy megromlott egészsége miatt kórházi vagy otthoni ápolásra szorul majd. Ennek ellenére az egészségükért nem sokat tesznek: 72 százalék betegen is dolgozik, 55 százalék jár csak szűrővizsgálatokra, és még ennél is kevesebben, mindössze 45 százalék sportol rendszeresen.

Minimum havi 243 ezer A kutatásból az is kiderül, hogy mekkora összeggel lennének boldogok nyugdíjas korukban a magyarok: véleményük szerint átlagosan minimum havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez. Ellenpontként havi 100 ezer forintban jelölték meg azt az átlagos összeget, aminél kevesebből a válaszadók szerint egy nyugdíjas már nem tud megélni. A többség arra számít, hogy a mostani lakásában lakik nyugdíjasként is, 48 százalékuk viszont tart attól, hogy ennek fenntartása problémát okoz majd.

Kuruc Péter elmondta: a biztos jövő index szerint a többség tisztában van azzal, hogy lépnie kell: 78 százalék mondta azt, hogy az állami nyugdíj mellett fontos, hogy időben elkezdje az öngondoskodást, 74 százalék pedig jobban hisz az öngondoskodásban, mint az állami nyugdíjban. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor azon a véleményen van, hogy túl fiatal még ahhoz, hogy a nyugdíjjal foglalkozzon.