Korábban is voltak problémáik, mostanság azonban az internet még több vásárlót szipkáz el tőlük. És miközben a kiskereskedők lassan kivergődnek a plázák megjelenése óta bekövetkezett legsúlyosabb gazdasági visszaesésből, sokan közülük rájönnek, hogy lehetőségeiken túl terjeszkedtek, és gyors ütemben zárják be boltjaikat. Az eredmény a szabad helyiségek rendkívüli megszaporodása a bevásárlóközpontokban. A híres Sears Holding százhúsz üzletének bezárásáról döntött, a Gap ruházati cég kétszázéról.
A legtöbb város - költségvetésének szűkössége miatt - nem engedheti meg magának, hogy támogassa a betegeskedő bevásárlóközpontokat, az egészséges kiskereskedelmi cégek - mint például a ruhakereskedő H&M - pedig általában nem nyitnak boltot olyan helyeken, ahol rosszul megy az üzlet. A várostervezők így nem tehetnek mást, mint megpróbálják újragondolni és átalakítani a plázák funkcióit.
Az érintett létesítmények bérlői között ma már iskolák, orvosi rendelők, telefonos ügyfélszolgálati központok, kormányhivatalok, sőt egyházak is találhatók a The New York Times összeállítása szerint. A clevelandi Galleria, amely 1987-ben nyitott, és mintegy hetven üzletnek és étteremnek adott otthont, a kereskedelmi részt függönnyel leválasztva most esküvőkre és más eseményekre kölcsönöz helyiségeket, a terület egy részét pedig fedett zöldségpiaccá alakítja át. Más központokat akváriummal, kaszinóval, gépkocsiszalonnal egészítettek ki, hogy több látogatót vonzzanak. Az ohiói Columbus - arra hivatkozva, hogy túl költséges dolog egy drága telken fenntartani egy üres bevásárlóközpontot - lebontotta City Centerét, és parkot létesített a helyén. Jól menő bevásárlóközpontokkal is előfordul azonban, hogy lebontják őket, és közteret alakítanak ki a helyükön kutyafuttatóval, zöld területtel és olyan helyreállított természeti elemekkel - például patakkal -, amelyeket a létesítmény építésekor megszüntettek. (A válság hatására átalakul a fogyasztói magatartás, a gazdasági kényszer erősíti a vásárlói tudatosságot, és ennek pozitív társadalmi következményei vannak.)
A változások azt tükrözik, hogy jelentősen módosultak a vásárlási szokások a bevásárlóközpontok szülőhelyén, Amerikában, és a nagy, néha nyomasztó hatalmas épületek helyett sokan előnyben részesítik az utcáról megközelíthető kisebb boltokat, amelyek környékén önálló éttermek, szórakozási lehetőségek találhatók. A nagy parkolók számának csökkenését pedig az okozza, hogy az elővárosokból munkába járók kezdenek átszokni a tömegközlekedésre. (A hazai plázák is átalakulás előtt állhatnak a szakemberek szerint.)
Magyarországon is hasonló változások indultak el, legalábbis a GfK tavalyi felmérése szerint a különálló boltok a legkedveltebbek és leglátogatottabbak, a lakosság 42 százaléka e bolttípust választja legtöbbször. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat részesíti előnyben leggyakrabban, és további egyhatoduk jár belvárosi plázákba vásárolni. 2010-hez képest megnőtt a különálló boltok kedveltsége és látogatottsága, míg a belvárosi plázáké csökkent. (És egyre inkább nő az online vásárlás aránya is hazánkban.) Ráadásul - bár egyelőre messze vagyunk az Egyesült Államok mintegy 108 ezer bevásárlóközpontjától - az országgyűlés tavaly decemberben elfogadott egy törvénymódosítást az épített környezet alakításáról és védelméről, amelyben 2014 végéig moratóriumot hirdettek minden 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmény építésére. Az Európai Bizottság ugyan vizsgálja a „plázastoptörvényt", de egyelőre külön engedély nélkül (eddig hét ilyet adtak ki) Magyarországon nem épülhetnek új áruházak, bevásárlóközpontok.
