Önnek mekkora a pénzügyi intelligenciája?

A pénzügyekben azonban normálisnak tekintjük, hogy képzetlen tömegek hozzák a döntéseket. Az eredmények ismeretesek: százezrek ragadtak be devizaalapú hitelekbe, amit képtelenek törleszteni. Háztartások tízezreinek nincs megtakarítása. A legtöbb dolgozó korú embernek nincs semmiféle reális nyugdíjterve. Már csak ezeket az alap adatokat tekintve is jól látszik, hogy a magyar kereső középosztály általános pénzügyi intelligenciája gyakorlatilag a nulla szintjén mozog.

Ez önmagában is probléma, ám tovább rontja a helyzetet, hogy a legtöbb érintett ennek nincs tudatában. Az alacsony pénzügyi intelligenciájú emberek jellemzően nagy önbizalommal adják ki a pénzüket szükségtelen fogyasztásra vagy esélytelen befektetésekre. Tény és való, hogy a 21. századi alapkészségek nagy részét sehol sem tanítják. A formális oktatás még nem vette fel a fonalat, hogy a valódi igényekre készítse fel az embereket. De ezt fel kellene ismernünk, és tennünk kellene ellene, mert a tudatlanságunk csak bajt hoz a fejünkre.

Mi nem pénzügyi intelligencia?

Ahhoz, hogy megértsük, mi is a pénzügyi intelligencia, nem árt először is azt tisztáznunk, hogy mi nem az. Természetesen a pénzügyi témáknak is megvannak a maga ismert külföldi és magyar gurujai – köztük azok is, akik a könnyebb utat kínálják. Bár sokan szeretnének tanulni pénzügyi dolgokról, és arra vágynak, hogy gazdagabbak legyenek, de ezt nem a pénzügyi intelligenciájuk fejlesztésén át képzelik el (ami a garantált út lenne), hanem a trükköket és kerülőutakat keresik. Íme, néhány tipikus példa a pénzügyileg intelligens megoldások helyettesítésére:

Arra fókuszálni, hogy a gazdagságot és a pénzt „bevonzzuk”, emeljük a rezgéseinket az anyagiakkal kapcsolatban, „pénzmágnes” rituálékat és meditációkat végezzünk.

Átadni az összes megtakarításunkat egy pénzügyi tanácsadónak olyan befektetésre, aminek a működését nem értjük és nem kontrollálhatjuk.

Ismeretlen logikájú, nem paraméterezhető tőzsdei robotot venni és futtatni a részvény- vagy devizapiacon.

Online vagy offline szerencsejátékokban való tudományos vagy áltudományos pénzkereseti módokat kizárólagos bevételi forrásként használni.

Fogyasztói csoportokhoz csatlakozni.

Kizárólag pontgyűjtő kártyák és törzsvásárlói akciók révén képezni megtakarítást.

Exponenciális bevétellel kecsegtető MLM-rendszerekhez csatlakozni, ahol az új tagoknak be kell szervezniük maguk alá az ügyfeleiket.

A fenti módszerek között van olyan példa, ami amúgy elfogadható (az anyagiakkal kapcsolatos megfelelő spiritualitás kialakítása), de fontos felismerni, hogy ezek önmagukban tévutak. Mondok egy gyakori példát: ha az ember nem tanulta meg, hogy amikor el akarja adni a lakását, pontosan milyen módszerekkel tudja elkerülni az ingatlanközvetítőket, és milyen stratégiát kell követnie az árképzésben és a lakás marketingjében a biztos sikerhez, semmilyen meditálás és rezgésemelés nem fog segíteni rajta. A saját tudatlansága fogja okozni a kudarcát – de persze ahelyett, hogy ezt (f)elismerné, ő is azon fog panaszkodni, hogy „mélyrepülésben van az ingatlanpiac”, és „most nem érdemes eladni”. Ez a példa jól szemlélteti, hogy a pénzügyi intelligencia nem olyasmi, amit „be kell vonzani”, vagy ki kell szervezni: egyszerűen meg kell tanulni hozzá bizonyos információkat, amelyeket egyszerűen működtetni kell. Ez fontos kitétel! Működtetni ugyanis csak azt tudom, amit rendszerszerűen megtanultam: ismerem a folyamat lépéseit, az előnyöket és hátrányokat, tisztában vagyok az alapvető ok-okozati viszonyokkal, ismerem és merem használni a kockázatkezelés lépéseit stb.

Tehát ha Ön jobb anyagi helyzetre vágyik, onnan kell indulnia, hogy tanul. Nem meditál és a varázsszert keresi, hanem egyszerűen fejleszteni kezdi a pénzügyi intelligenciája mindegyik összetevőjét. Én hat területre szoktam osztani a pénzügyi intelligenciához kapcsolódó készségeket:

A pénzügyi intelligencia lényege, hogy az ember annak minden szeletében járatos legyen valamennyire. Ellenkező esetben a bukás kódolva van a rendszerbe. Mondok két gyakori példát. Ön például kemény munkával felépít egy céget, de a profitjából valahogyan mindig csak bukó befektetéseket finanszíroz. Vagy keményen dolgozik, hogy gazdagabb legyen, de a tudattalan szülői minta miatt mindig a siker előtt egy-két lépéssel hagy fel a terveivel. Ha efféle gondjai vannak, ez a séma segíthet felmérnie, hogy a tanulás mely pontján tart jelenleg, és melyek azok a területek, ahol még van mit fejlődnie. Általában igaz, hogy azoknak magas a pénzügyi IQ-ja, akik az alábbi állítások nagy részére igennel tudnak válaszolni:

1. Van pénzügyi önismeretem

Ismerem, és ahol kell, ott lecseréltem azokat a hozott pénzügyi mintáimat, amelyeket a szüleimtől és a gyerekkori környezetemtől tanultam.
A párommal (ha van) egy hullámhosszon vagyunk az anyagiakkal kapcsolatos dolgokban. Vitatkozni nem szoktunk, de sokszor megbeszéljük az anyagi ügyeinket.

2. Vannak pontos pénzügyi céljaim

Vannak pontos és részletesen leírt pénzügyi terveim a következő 5-15-30 évre. A pénzügyi céljaim túlmutatnak azon, hogy nekem és a gyerekeimnek legyen saját lakása.
A pénzügyi döntéseim összességében az anyagi függetlenség felé tartanak.

3. Befektetői gondolkodás jellemez

A pénzemet kontrolláltan költöm: tudom, hogy mire mennyit adok ki egy hónapban és egy évben. Tudom, hogy mennyibe kerül a bérlet, egy liter benzin és az alapvető élelmiszerek, amelyeket gyakran fogyasztok. Tudom, hogy mennyi rezsit és mennyi adót fizetek évente.
Legalább 3 hónapra elegendő megtakarításom van.
Vannak különféle befektetésim, amelyeknek fel tudom mérni a kockázatait, és kézben tartom a sorsát.
Van az állami nyugdíjon kívüli nyugdíjtervem is.
Nem terhel olyan hitel, amit nyomasztó feladat visszafizetnem.
Tudatosan és folyamatosan képzem magam pénzügyi témákból.

4. Értek a tőzsdei kereskedéshez

Három kérdéssel fel tudom mérni, hogy egy tőzsdei stratégia kóklerség-e vagy sem. (A hozam nagysága az utolsó kérdés.)
Képes vagyok akár kézi, akár automatizált tőzsdei kereskedésből biztosítani az alap kiadásaimat.

5. Vannak működő üzleti befektetéseim

Ha van egyéni vagy céges üzleti vállalkozásom, az nyereséges (évről évre növekszik a profit és az ügyfélkör).

6. Vannak ingatlanbefektetéseim

Nem a saját lakásom a legnagyobb vagyontárgyam.
Van olyan lakásom/garázsom/egyéb ingatlanom, amit nem én használok, hanem a bérlők. Ha a bérlők nem fizetnek, képes vagyok jogszerűen 2 hónapon belül megszabadulni tőlük.
Ha veszek ingatlant saját lakhatási célra, olyat veszek, amit bármikor el tudok adni; sem pszichésen, sem anyagilag nem válok a lakásom foglyává.
Képes vagyok saját magam marketingelni ingatlanaimat, és ingatlan-közvetítető nélkül eladni azokat .

Lózung vagy valóság?

Ha a fenti állításokat nagyon „amerikainak” vagy valóságtól elrugaszkodottnak érzi, az annak a jele, hogy Önnek még bőven van mit tanulnia. A pénzügyi intelligencia ugyanis nem nemzeti sajátosság, amire egy magyar embernek kevesebb esélye lenne, mint egy német vagy amerikai állampolgárnak. (Bár a tennivalóink nem egy az egyben lemásolhatók. Ezért nem elég csak külföldi szerzők könyveit olvasni.)

Ha a fenti lista több ponton is ismerős volt Önnek, valószínűleg már Ön is elindult az úton, amely az anyagi függetlenség felé vezet. Az anyagi függetlenségnek persze sok szintje van. Van a napi, csaknem kicsinyes szint. Hol vegyek almát és mennyiért? A turkálóban vegyek ruhát a gyereknek vagy a márkás cuccokat kínáló plázában? Aztán van a havi és éves szint. Mennyit költhetek rezsire? Váltsak mobilszolgáltatót? Hány fokra állítsam a fűtést télen? Van az évtizedes szint. Vegyek saját lakást? Vegyek fel hitelt a kocsira? És végül van az a szint, ahol valóban megmérettetünk: az élet teljes szintjén, amikor az összes elért eredményünkkel kell szembesülnünk. Negyven-ötvenéves koromra kifejezetten gazdag életvitelt tudok kínálni magamnak és a családomnak? Mit értem el az aktív éveim végére, 65 évesen? Az államtól várom el, hogy eltartson, vagy képes voltam a magam emberségéből megteremteni az öregkori biztonságomat?

A válaszok, amelyeket az utóbbi néhány kérdésre fog adni, lesznek az Ön pénzügyi intelligenciájának legjobb mutatói. A legtöbben rá vagyunk kényszerítve, hogy az előző szinteken valahogyan helyt álljunk: ha zsonglőrködünk is a sárga csekkekkel, a rezsit előbb-utóbb csak befizetjük. Valahol lakunk, eszünk, ha éhesek vagyunk stb. Ám ha előbb nem is, a munkából való visszavonulásunkkor és az öregkori biológiai hanyatlásunkkor kénytelenek leszünk kőkeményen szembesülni a pénzügyi intelligenciánk szintjével. Az öregkor az a hullámtörő, amin – hacsak nem előbb távozunk a földi vadászmezőkről – pénzügyileg elkerülhetetlenül fennakadunk. Ha másért nem, már csak ezért is megéri fejlesztenünk a pénzügyi intelligenciánkat!

Herman Judit pénzügyi intelligencia szakértő www.amagadutjan.hu

Névjegy

Herman Judit life coach, tréner, pénzügyi intelligencia szakértő. Szakterülete a munka és a pénzügyek közötti egyensúly megteremtése, valamint a pénzügyekkel kapcsolatos tudatosság fejlesztése. Évek óta dolgozik azon, hogy a magyar kultúrában is elterjedjen a pénzügyi intelligencia képessége, és az emberek ne a munka és a pénz rabjaként éljék le az életüket.

Könyvei: A magad útján. Hogyan teremtsd meg a saját munkádat és tedd magad nélkülözhetetlenné a világ számára A gazdagság útján. A pénzügyi intelligencia és anyagi függetlenség kézikönyve