A pénzügyekben azonban normálisnak tekintjük, hogy képzetlen tömegek hozzák a döntéseket. Az eredmények ismeretesek: százezrek ragadtak be devizaalapú hitelekbe, amit képtelenek törleszteni. Háztartások tízezreinek nincs megtakarítása. A legtöbb dolgozó korú embernek nincs semmiféle reális nyugdíjterve. Már csak ezeket az alap adatokat tekintve is jól látszik, hogy a magyar kereső középosztály általános pénzügyi intelligenciája gyakorlatilag a nulla szintjén mozog.
Ez önmagában is probléma, ám tovább rontja a helyzetet, hogy a legtöbb érintett ennek nincs tudatában. Az alacsony pénzügyi intelligenciájú emberek jellemzően nagy önbizalommal adják ki a pénzüket szükségtelen fogyasztásra vagy esélytelen befektetésekre. Tény és való, hogy a 21. századi alapkészségek nagy részét sehol sem tanítják. A formális oktatás még nem vette fel a fonalat, hogy a valódi igényekre készítse fel az embereket. De ezt fel kellene ismernünk, és tennünk kellene ellene, mert a tudatlanságunk csak bajt hoz a fejünkre.
Ahhoz, hogy megértsük, mi is a pénzügyi intelligencia, nem árt először is azt tisztáznunk, hogy mi nem az. Természetesen a pénzügyi témáknak is megvannak a maga ismert külföldi és magyar gurujai – köztük azok is, akik a könnyebb utat kínálják. Bár sokan szeretnének tanulni pénzügyi dolgokról, és arra vágynak, hogy gazdagabbak legyenek, de ezt nem a pénzügyi intelligenciájuk fejlesztésén át képzelik el (ami a garantált út lenne), hanem a trükköket és kerülőutakat keresik. Íme, néhány tipikus példa a pénzügyileg intelligens megoldások helyettesítésére:
- Arra fókuszálni, hogy a gazdagságot és a pénzt „bevonzzuk”, emeljük a rezgéseinket az anyagiakkal kapcsolatban, „pénzmágnes” rituálékat és meditációkat végezzünk.
- Átadni az összes megtakarításunkat egy pénzügyi tanácsadónak olyan befektetésre, aminek a működését nem értjük és nem kontrollálhatjuk.
- Ismeretlen logikájú, nem paraméterezhető tőzsdei robotot venni és futtatni a részvény- vagy devizapiacon.
- Online vagy offline szerencsejátékokban való tudományos vagy áltudományos pénzkereseti módokat kizárólagos bevételi forrásként használni.
- Fogyasztói csoportokhoz csatlakozni.
- Kizárólag pontgyűjtő kártyák és törzsvásárlói akciók révén képezni megtakarítást.
- Exponenciális bevétellel kecsegtető MLM-rendszerekhez csatlakozni, ahol az új tagoknak be kell szervezniük maguk alá az ügyfeleiket.
A pénzügyi intelligencia lényege, hogy az ember annak minden szeletében járatos legyen valamennyire. Ellenkező esetben a bukás kódolva van a rendszerbe. Mondok két gyakori példát. Ön például kemény munkával felépít egy céget, de a profitjából valahogyan mindig csak bukó befektetéseket finanszíroz. Vagy keményen dolgozik, hogy gazdagabb legyen, de a tudattalan szülői minta miatt mindig a siker előtt egy-két lépéssel hagy fel a terveivel. Ha efféle gondjai vannak, ez a séma segíthet felmérnie, hogy a tanulás mely pontján tart jelenleg, és melyek azok a területek, ahol még van mit fejlődnie. Általában igaz, hogy azoknak magas a pénzügyi IQ-ja, akik az alábbi állítások nagy részére igennel tudnak válaszolni:
1. Van pénzügyi önismeretem
- Ismerem, és ahol kell, ott lecseréltem azokat a hozott pénzügyi mintáimat, amelyeket a szüleimtől és a gyerekkori környezetemtől tanultam.
- A párommal (ha van) egy hullámhosszon vagyunk az anyagiakkal kapcsolatos dolgokban. Vitatkozni nem szoktunk, de sokszor megbeszéljük az anyagi ügyeinket.
- Vannak pontos és részletesen leírt pénzügyi terveim a következő 5-15-30 évre. A pénzügyi céljaim túlmutatnak azon, hogy nekem és a gyerekeimnek legyen saját lakása.
- A pénzügyi döntéseim összességében az anyagi függetlenség felé tartanak.
- A pénzemet kontrolláltan költöm: tudom, hogy mire mennyit adok ki egy hónapban és egy évben. Tudom, hogy mennyibe kerül a bérlet, egy liter benzin és az alapvető élelmiszerek, amelyeket gyakran fogyasztok. Tudom, hogy mennyi rezsit és mennyi adót fizetek évente.
- Legalább 3 hónapra elegendő megtakarításom van.
- Vannak különféle befektetésim, amelyeknek fel tudom mérni a kockázatait, és kézben tartom a sorsát.
- Van az állami nyugdíjon kívüli nyugdíjtervem is.
- Nem terhel olyan hitel, amit nyomasztó feladat visszafizetnem.
- Tudatosan és folyamatosan képzem magam pénzügyi témákból.
- Három kérdéssel fel tudom mérni, hogy egy tőzsdei stratégia kóklerség-e vagy sem. (A hozam nagysága az utolsó kérdés.)
- Képes vagyok akár kézi, akár automatizált tőzsdei kereskedésből biztosítani az alap kiadásaimat.
- Ha van egyéni vagy céges üzleti vállalkozásom, az nyereséges (évről évre növekszik a profit és az ügyfélkör).
- Nem a saját lakásom a legnagyobb vagyontárgyam.
- Van olyan lakásom/garázsom/egyéb ingatlanom, amit nem én használok, hanem a bérlők. Ha a bérlők nem fizetnek, képes vagyok jogszerűen 2 hónapon belül megszabadulni tőlük.
- Ha veszek ingatlant saját lakhatási célra, olyat veszek, amit bármikor el tudok adni; sem pszichésen, sem anyagilag nem válok a lakásom foglyává.
- Képes vagyok saját magam marketingelni ingatlanaimat, és ingatlan-közvetítető nélkül eladni azokat .
Ha a fenti állításokat nagyon „amerikainak” vagy valóságtól elrugaszkodottnak érzi, az annak a jele, hogy Önnek még bőven van mit tanulnia. A pénzügyi intelligencia ugyanis nem nemzeti sajátosság, amire egy magyar embernek kevesebb esélye lenne, mint egy német vagy amerikai állampolgárnak. (Bár a tennivalóink nem egy az egyben lemásolhatók. Ezért nem elég csak külföldi szerzők könyveit olvasni.)
Ha a fenti lista több ponton is ismerős volt Önnek, valószínűleg már Ön is elindult az úton, amely az anyagi függetlenség felé vezet. Az anyagi függetlenségnek persze sok szintje van. Van a napi, csaknem kicsinyes szint. Hol vegyek almát és mennyiért? A turkálóban vegyek ruhát a gyereknek vagy a márkás cuccokat kínáló plázában? Aztán van a havi és éves szint. Mennyit költhetek rezsire? Váltsak mobilszolgáltatót? Hány fokra állítsam a fűtést télen? Van az évtizedes szint. Vegyek saját lakást? Vegyek fel hitelt a kocsira? És végül van az a szint, ahol valóban megmérettetünk: az élet teljes szintjén, amikor az összes elért eredményünkkel kell szembesülnünk. Negyven-ötvenéves koromra kifejezetten gazdag életvitelt tudok kínálni magamnak és a családomnak? Mit értem el az aktív éveim végére, 65 évesen? Az államtól várom el, hogy eltartson, vagy képes voltam a magam emberségéből megteremteni az öregkori biztonságomat?
A válaszok, amelyeket az utóbbi néhány kérdésre fog adni, lesznek az Ön pénzügyi intelligenciájának legjobb mutatói. A legtöbben rá vagyunk kényszerítve, hogy az előző szinteken valahogyan helyt álljunk: ha zsonglőrködünk is a sárga csekkekkel, a rezsit előbb-utóbb csak befizetjük. Valahol lakunk, eszünk, ha éhesek vagyunk stb. Ám ha előbb nem is, a munkából való visszavonulásunkkor és az öregkori biológiai hanyatlásunkkor kénytelenek leszünk kőkeményen szembesülni a pénzügyi intelligenciánk szintjével. Az öregkor az a hullámtörő, amin – hacsak nem előbb távozunk a földi vadászmezőkről – pénzügyileg elkerülhetetlenül fennakadunk. Ha másért nem, már csak ezért is megéri fejlesztenünk a pénzügyi intelligenciánkat!
Herman Judit pénzügyi intelligencia szakértő www.amagadutjan.hu
Könyvei: A magad útján. Hogyan teremtsd meg a saját munkádat és tedd magad nélkülözhetetlenné a világ számára A gazdagság útján. A pénzügyi intelligencia és anyagi függetlenség kézikönyve
