A magyar lakosság közel fele nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen minőségi élelmiszereket fogyasszon a legújabb Eurostat adatok szerint. Bár az éhezést az alultápláltság vagy elégtelen kalóriabevitel értelmében jórészt már felszámolták, aggasztó táplálkozási problémák továbbra is akadnak.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben? Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Október 16-át az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 1979-ben magyar határozati javaslat alapján Élelmezési Világnappá nyilvánította. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az emberiség nagy részét érintő élelmezési gondokra. Hazánkban is súlyos problémát jelent az éhezés, és egyre többeket érint.
Idén 30 tonnányi adomány érkezett
Idén 17 cég 30 tonnányi élelmiszeradományát vitték teherautók pénteken Budapest belvárosán keresztül a Magyar Élelmiszerbank Egyesület raktáraiba, hogy onnan a karitatív szervezetek eljuttassák azt a rászorulóknak - mondta el az egyesület elnöke sajtótájékoztatón a fővárosban. Cseh Balázs szerint a 20 millió forint értékű élelmiszeradományból mintegy 12 ezer csomag készül, amelyet még az év végi ünnepek előtt megkapnak a rászorulók. Az eseményt 2005 óta minden évben az élelmezési világnaphoz - október 16. - kapcsolódva tartják, immár 11. alkalommal.
A legújabb Eurostat-adatok szerint a magyar lakosság 33 százaléka nem engedheti meg magának, hogy húsfélét, csirkét, halat vásároljon legalább minden második napon, a nyugdíjasok 41 százaléka, a nagycsaládosoknak pedig 46 százaléka nem jut rendszeresen minőségi élelmiszerekhez. Bár az éhezést az alultápláltság vagy elégtelen kalóriabevitel értelmében jórészt már felszámolták, aggasztó táplálkozási problémák továbbra is akadnak. Magyarországon korra való tekintet nélkül gyakori az A- és D-vitamin-, valamint a folsav-, jód- és kalciumelégtelenség. A felnőttek körében legnagyobb gyakorisággal (16,5%) a cinkhiány fordul elő. A vérszegénység a gyerekeket és felnőtteket egyaránt sújtja szerte a kontinensen. Míg jódhiányban a gyermekek 39 százaléka érintett Közép-Ázsiában és 60 százalék Észak-Európában, addig Magyarországon ez 65 százalék – állapította meg az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) korábbi jelentése.
Ugyanakkor a magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert, 10-ből 8 esetben annak érzékelhető minőségváltozása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, vagy csak azért, mert megmaradt. Az ismert adatok szerint Magyarországon éves szinten 1,8 millió tonna élelmiszert semmisítenek meg, a világban pedig a megtermelt élelmiszer fele végzi a kukában. Pedig ennek a mennyiségnek élelmezési célokra történő felhasználása segítene a fent említett probléma szinte teljes felszámolásában. (Franciaországban a nagyáruházaknak már kötelező adakoznia!)
Tíz lépés a fenntarthatóbb mindennapokért
Földünk éghajlata melegszik, olvadnak a gleccserek, emelkedik a tengerszint és az időjárási szélsőségek (aszály, ciklonok, áradás) is egyre gyakoribbak. Mi a közös ezekben? Többek között az, hogy bolygónk legszegényebb rétegeit sújtják a legerősebben, akik így egyre nehezebben tudnak élelmiszert termelni, veszélyeztetve ezzel a célt, hogy 2030-ra teljesen felszámoljuk az éhezést. Pedig tehetünk ez ellen. Már kis odafigyeléssel is képesek lehetünk nagy változást elérni. Kövessük hát a FAO tanácsait!
