2050-re 9.8 Mrd. ember él majd a Földön. Hogyan jutnak elegendő élelmiszerhez – ezt vizsgálták a davosi Világgazdasági Fórumon. A tanácskozáson elhangzott, hogy minden, élelmiszerre költött dollár 2 dollárjába kerül a társadalomnak, egészségi és környezeti károkban, gazdasági költségekben.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatói elkészítették és összesítették az első hazai részletes élelmiszerhulladék-felmérés adatait. A kutatás szerint több élelmiszert pazarolunk, mint ami az eddigi adatokból kiderült: az Európai Unió által becsült 39 kilogramm helyett 68 kilogrammot átlagosan egy emberre vetítve. A helyzet javításához a NÉBIH „Maradék nélkül” programjával már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el.

A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében.

A magyar lakosság közel fele nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen minőségi élelmiszereket fogyasszon a legújabb Eurostat adatok szerint. Bár az éhezést az alultápláltság vagy elégtelen kalóriabevitel értelmében jórészt már felszámolták, aggasztó táplálkozási problémák továbbra is akadnak.

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik. Ezt a hulladék mennyiséget könnyen ki tudnánk iktatni az életünkből, csak tudatosabban kell átgondolnunk, mi az, amire valóban szükségünk van, amit ténylegesen használunk, és elfogyasztunk.

3 hónap alatt annyi energiát, vizet és élelmiszert spóroltak meg az Ökokör programban részt vevők, valamint annyival csökkentették a hulladékukat, amennyi egy társasház 3 havi fogyasztása.

Michael R. Bloomberg, New York polgármestere az utóbbi időben a komposztálás mellett kampányol. Tavaly nyáron a város háztartásait biztatta az ételmaradékok komposztálás útján való felhasználására, most pedig az éttermeket vette célba.

Elképesztő méreteket öltött a 21 század elejére a pazarlás: a világ mezőgazdasági területeinek negyedéről a megtermelt élelmiszer egyenesen a szemétbe vándorol, miközben csaknem egymilliárd ember éhezik. A termelés emellett még a klímát is terheli, valamint értékes erőforrásokat, ivóvizet és energiát is fölöslegesen fogyaszt.

A magyar háztartások éves élelmiszerre fordított kiadásainak közel egytizedét zöldségre és gyümölcsre költik. Bár a vásárlói kör változatlan, az elmúlt évek nehézségei okán ma már e kategóriából is kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak a háztartások. Ennek eredményeképpen mindkét kategória forgalma csökkent a GfK Hungária Háztartáspanel adatai szerint. A beszerzést a fogyasztók főként piacokon, őstermelőknél, illetve zöldség-gyümölcs üzletekben intézik.