A jelenlegi helyzet sem éppen biztató, hiszen súlyos egyenlőtlenségek jellemzik: míg közel 800 mió. ember alultáplált, további, csaknem 800 milliónak meg kell küzdenie azért, hogy egyáltalán élelmiszerhez juthasson. Ugyanakkor a Föld 2 milliárd lakója túlsúlyos, falánk, másik két milliárd táplálkozásában pedig nincs elegendő vitamin és ásványi anyag. Egyébként minden, élelmiszerre költött dollár 2 dollárjába kerül a társadalomnak, egészségi és környezeti károkban, gazdasági költségekben. Ez globálisan évente 5,7 trillió dollárt jelent, hangzott el Davosban.
Az EAT-Lancet bizottságban 16 ország 37 szakemberei: orvosok, táplálkozástudósok, környezetvédők, közgazdászok, politikusok vizsgálták a helyzetet és dolgoztak ki ajánlásokat. Ha mindenki naponta átlagosan csak legfeljebb 14 g vörös húst és 500 g főzeléket, zöldséget vinne be szervezetébe, ugyanakkor kalóriaszükségletének 35 százalékát teljes kiőrlésű gabonából, gyökérzöldségekből és növényi proteinekből fedezné, felére lehetne csökkenteni a világ élelmiszer fogyasztását.
A cél eléréséhez át kellene alakítani a mezőgazdaságot úgy, hogy különböző fajta magas tápértékű termékeket állítsanak elő,
Érdekes módon az utóbbi többsége, a pocsékolás a gyártásnál, az alacsony- és közepes jövedelmű országokra jellemző. Fejlett országokban elsősorban a fogyasztók pazarolnak. Ez viszonylag könnyen lenne orvosolható, ha módosítanánk bevásárlási szokásainkat, jobban figyelnénk a tájékoztatásokra, hogy mikor és meddig használható fel a termék, ha jobban raktároznánk, adagolnánk az élelmiszert.
Bonyolítja a helyzetet a szélsőséges időjárási jelenségek szaporodása, amelyek erősen érinthetik az élelmiszerek termelését, gyártását, szállítását, hangzott el Davosban.
(Forrás: Swissinfo)
