A Munch ételmentő platform elérte a bűvös számot.

A vágtázó élelmiszerárak egyik következménye, hogy a szemétbe dobott ételek értéke is jóval magasabb lehet az idén, mint amekkora néhány évvel ezelőtt volt. Egy négytagú család esetében évente akár közel 90 ezer forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti.

Többnyire olyan ételt vásárolunk, amire valóban szükségünk van, emellett a többség rendszeresen figyeli a lejárati időt, és nem dob ki még le nem járt ételt – derül ki a K&H lakossági kutatásából. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában.

2050-re 9.8 Mrd. ember él majd a Földön. Hogyan jutnak elegendő élelmiszerhez – ezt vizsgálták a davosi Világgazdasági Fórumon. A tanácskozáson elhangzott, hogy minden, élelmiszerre költött dollár 2 dollárjába kerül a társadalomnak, egészségi és környezeti károkban, gazdasági költségekben.

Egy átlagos magyar fogyasztó évente 33 kilogramm élelmiszert dob ki csak azért, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlott, vagy csak mert feleslegesen vásárolta meg. Ha ezt sikerül kiküszöbölni, egy négytagú család évente akár 50 ezer forintot is megspórolhat.

Újabb, az élelmiszer-pazarlás elleni fellépést támogató akciót hirdet a Tesco és a Nestlé közösen, melynek keretében a kijelölt termékek értékesítésével a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet támogatják.

A dohányzás káros az egészségre, de nem csak a szervezetünket, hanem a környezetünket is tönkreteszi. Mennyi erőforrás elpazarolásába kerül egy termék, ami megbetegít és öl –a WHO legfrissebb jelentéséből megdöbbentő adatok derültek ki.

Az Európai Unió polgárai évente több mint 17 milliárd kilogramm friss gyümölcsöt és zöldséget dobnak ki. Ez fejenként 35,3 kilogrammot jelent, amelyből 14,2 kilogramm kidobása elkerülhető lenne, 21,4 kilogrammé azonban elkerülhetetlen - derítette ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmánya.

Nagyobb mértékű élelmiszerpazarlást eredményez a jobb minőségű étrend - mutatták ki amerikai kutatók tanulmányukban, amely szerint az amerikaiak fejenként naponta 422 gramm élelmet dobnak ki.

A gazdasági szereplők termelő és kereskedelmi tevékenységéből eredő ökológiai károk, externáliák létrejöttét megfizettetik a szennyezőkkel. De ezek jogi személyek, vállalatok. Lesz-e egy nap ökológiai alapú adóztatása az állampolgároknak?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatói elkészítették és összesítették az első hazai részletes élelmiszerhulladék-felmérés adatait. A kutatás szerint több élelmiszert pazarolunk, mint ami az eddigi adatokból kiderült: az Európai Unió által becsült 39 kilogramm helyett 68 kilogrammot átlagosan egy emberre vetítve. A helyzet javításához a NÉBIH „Maradék nélkül” programjával már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el.

Naponta 1,4 millió darab ehető banánt dobnak szemétbe a britek, az elpazarolt déligyümölcs értéke évente eléri a 80 millió fontot (25 milliárd forintot) - derült ki egy kormányzati jelentésből.

Becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A kidobott élelmiszerek és az élelmiszer-veszteség a víz, a talaj, munkaórák, az energia és más értékes, korlátozott erőforrások pazarlását is jelenti. Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága határozott állásfoglalást akar elérni az ügyben.

A karácsony a finom ételekről is szól – a finom ételek viszont sajnos sok-sok élelmiszer-hulladékot is jelentenek. Ételt senki nem szeret kidobni, az etikai problémák mellett ráadásul a környezetet is súlyosan terheljük vele.

Földünk éghajlata melegszik, olvadnak a gleccserek, emelkedik a tengerszint és az időjárási szélsőségek (aszály, ciklonok, áradás) is egyre gyakoribbak. Mi a közös ezekben? Többek között az, hogy bolygónk legszegényebb rétegeit sújtják a legerősebben, akik így egyre nehezebben tudnak élelmiszert termelni, veszélyeztetve ezzel a célt, hogy 2030-ra teljesen felszámoljuk az éhezést. Pedig tehetünk ez ellen. Már kis odafigyeléssel is képesek lehetünk nagy változást elérni. Kövessük hát a FAO tanácsait!

Nem egyszerűen spórolás, vagy távoli célok elérése miatt fontos az energiahatékonyság. Konkrétan életeket mentene. A légszennyezés ugyanis évente 6,5 millió ember korai halálát okozza, a világon a második legtöbbet Magyarországon.

Sok szó esik arról, hogy mennyi étel válik hulladékká - amiknek tulajdonképpen semmi baja, teljesen fogyaszthatók lennének. Egy cég most ilyeneket használt fel joghurtjai ízesítésére. Finom és fenntartható.

Az élelmiszerek egyharmada még mindig a kukákban végzi, a korszerű csomagolószerek egyszerre képesek hozzájárulni a pazarlás megszüntetéséhez és a környezetterhelés csökkentéséhez és még üzletileg is jobban járnak a gyártók.

El tud képzelni egy elegáns éttermet, ahol profi séfek, csodás tányérokon és nem utolsó sorban sok pénzért olyan ételeket szolgálnak fel, ami után mind a tíz ujját megnyalja? Ez eddig rendben. És ha azt mondjuk, hogy minden egyes étel alapanyaga olyasmi, ami átlagos esetben a szemétben végezné?

Magyarországon háztartásonként évente átlagosan mintegy száz kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki - mondta a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában. Pedig odafigyeléssel jelentősen csökkenthető lenne a pazarlás.

Franciaországban nemrég törvény született róla, hogy az élelmiszerboltoknak jótékony célra kell felajánlaniuk a még ehető, de nem eladható élelmiszert. Az ötletadó az egész világra kiterjesztené a szabályt.

Túl sok ételt dobunk ki a szemétbe. Világszerte a megtermelt élelmek 40%-át nem fogyasztjuk el. Egy kanadai pár dokumentumfilmet készített arról, milyen jól lehet létezni a kukákból bányászott ételmaradékokon. A Just Eat It: A Food Waste Story című filmet a Thesszaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.

Óriási mértékben zsákmányoljuk ki Földünk erőforrásait, miközben a megtermelt javak jelentős része a szemétben landol, a hulladékot pedig akkor sem hasznosítjuk újra, ha lehetne – hívták fel a figyelmet a szakemberek az V. Fenntarthatósági Csúcson.

Nagy sikerrel zajlott le az idén ötödik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia, melynek fókuszában a klímaváltozás hatásainak érzékelhető erősödése, kiváltó okai és közülük is a pazarló fogyasztás szerepe állt.

Egy újságcikk nyomán indult 30 évvel ezelőtt az a mozgalom, mely a hulladéklerakók helyett az éhezők asztalára juttatta a felesleges, de még fogyasztható élelmiszert.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével fórumot indít az élelmiszer-pazarlás és - veszteség csökkentése érdekében. A fórumhoz várják a témában tenni szándékozó vállalatok és szervezetek csatlakozását.

Michael R. Bloomberg, New York polgármestere az utóbbi időben a komposztálás mellett kampányol. Tavaly nyáron a város háztartásait biztatta az ételmaradékok komposztálás útján való felhasználására, most pedig az éttermeket vette célba.

Elképesztő méreteket öltött a 21 század elejére a pazarlás: a világ mezőgazdasági területeinek negyedéről a megtermelt élelmiszer egyenesen a szemétbe vándorol, miközben csaknem egymilliárd ember éhezik. A termelés emellett még a klímát is terheli, valamint értékes erőforrásokat, ivóvizet és energiát is fölöslegesen fogyaszt.

Az ingyenélés (freeganism) hívei hátat fordítanak a pénz világának - ám éppen az általuk kritikusan szemlélt fogyasztói társadalom szemetéből szerzik a napi betevőt. Nem "csövesek", ám a kukázás fontos részét képezi életformájuknak, az önfenntartásnak.

„Amit kidobunk, az nem tűnik el” – sokszor hallott, egyszerű tény, ami szinte minden szakmai fórumon elhangzik. Miért gondoljuk mégis azt, hogy a kukába kidobott hulladék többé már nem a mi dolgunk?

Ételmegosztó internetes portál indult Ausztriában azoknak, akik nem szeretik kidobni a feleslegessé vált, de még használható élelmiszereket, illetve azoknak, akiknek jól jön egy doboz joghurt, egy fél doboz tojás vagy egy csomag hagyma. Ez igen fontos kezdeményezés, mivel a fejlett gazdaságokban a megtermelt élelmiszer mintegy fele a szemétbe kerül és ennek a hulladéknak a fele is elég lenne ahhoz, hogy megszüntesse az éhezést a világban.

Akár 4,56 millió m3 vizet pazarolhatunk el a slaggal történő otthoni autómosással évente, amely 6,4 millió ember ajánlott éves vízbevitelét fedezi. A legutóbbi kutatások szerint Magyarországot is érinti az a globális probléma, miszerint meg kell tanulnunk mértékkel bánni természetes vizeinkkel.