Üzleti és környezetvédelmi szempontból is pazarlás, hogy a megtermelt élelmiszereknek közel egyharmada válik hulladékká anélkül, hogy felhasználták volna. (A magyarok is kilószámra dobják ki az élelmiszert!) Az élelmiszerhulladékok mennyiségének növekedése egyszerre vezethető vissza a szállítási útvonalak meghosszabbodására, az átlagos háztartások méretének zsugorodására, valamint a fogyasztói szokások átalakulására. Éppen ezért minden korábbinál fontosabb, hogy az élelmiszergyártók olyan csomagolószereket alkalmazzanak, amelyek képesek a szállítás és az értékesítés során a termékeket a fizikai sérülésektől megvédeni, valamint frissen tartani, továbbá a fogyasztói igényeknek is megfelelnek. Amennyiben gondos csomagolással sikerül megóvnunk egy terméket, összességében tizedannyi erőforrás felhasználására van szükségünk, mintha a tönkrement cikket újra előállíttatjuk - hívják fel a figyelmet a Rondo Hullámkartongyártó Kft. szakértői.
Európai uniós szinten évente közel 90 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba. Például csupán az Egyesült Királyságban naponta 1,6 millió darab banánt dobnak ki amiatt, hogy a héja elkezd barnulni. Ennek a mennyiségnek a jelentős részét már az üzletekben leselejtezik, tehát el sem jut a fogyasztóikig – derül ki a csomagolóipari vállalatokat tömörítő, The Industry Council for research on Packaging and the Environment (Incpen) nevű nemzetközi szakmai szervezet kutatásából.
Növelni kell a hatékonyságot
Pedig üzleti és környezetvédelmi szempontból is súlyos érvek szólnak a hatékonyabb felhasználás mellett. Így például az Agrárgazdasági Kutató intézet adatai szerint az élelmiszerpazarlás Magyarországon évi mintegy 200 milliárd forintnyi veszteséget okoz. Eközben az agráriumot és az élelmiszeripart a legnagyobb környezetterhelő ágazatok között tartják számon. Elegendő a mezőgazdaság műtrágya-felhasználásra és munkaigényességére, vagy az állattenyésztő telepek üvegházhatású gázok kibocsátásában betöltött szerepére gondolni.
Közben 800 millió ember éhezik
Miközben itthon és Európában ordító pazarlás zajlik, világszerte megoldatlan probléma a fejlődő országok gyorsan gyarapodó népességének megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel történő ellátása, miközben a fejlett országokban az élelmiszerpazarlás okoz egyre nagyobb fejtörést. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a fejlődő országokban mintegy 800 millióra tehető az éhezők száma, miközben a Föld országaiban megtermelt élelmiszerek nem kevesebb, mint 30 százaléka válik hulladékká anélkül, hogy felhasználnák, vagy elfogyasztanák.
Felesleges és elkerülhető környezetterheléssel jár minden olyan termék előállítása, amelyet végül nem használnak fel, vagy nem fogyasztanak el, ám számos megoldás segít a pazarlás csökkentésében. „Ezek közül az egyik legkézenfekvőbb, hogy olyan csomagolószereket alkalmazzunk, amelyek képesek a szállítás és az értékesítés során a termékeket a fizikai sérülésektől megvédeni, frissen tartani, s optimális kiszerelést biztosítani” - mondta el Sigray Mária, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője. A legmegfelelőbb csomagolás kiválasztása könnyen számszerűsíthető előnyökkel jár. Így például az Incpen szakértői kiszámolták: amennyiben gondos csomagolással sikerül megóvnunk egy terméket, összességében tizedannyi erőforrás felhasználására van szükségünk, mintha a tönkrement cikket újra előállíttatjuk, legyártatjuk.
Különösen jó mutatókkal rendelkeznek a hullámkarton csomagolószerek. A papír csomagolószerek alacsony tömegének köszönhetően eleve kisebb a szállítás okozta környezetterhelés, s ennek révén a logisztikai költségek is csökkenthetőek. Egy műanyag kiszerelésben forgalomba hozott 10 kilogrammos gyümölcsösrekesz esetén a teljes tömegből a műanyag láda súlya 1,9 kilogrammot tesz ki, amely a szállított tömeg 19 százalékának felel meg. Ezzel szemben egy hasonló funkcióval rendelkező papírrekesz tömege alig 0,6 kilogramm. Ebben az esetben tehát a szállítmány tömegének 94 százalékát teheti ki maga a termék.
