Az élelmiszerek negyede a szemétben landol – Kép: Pixabay

Ön is sok élelmiszert dob a szemétbe? A jelek szerint túl sokat: a világon megtermelt mintegy 4 milliárd tonna élelmiszer 25-30 százaléka, 1,2-1,4 milliárd tonna egyenesen a szemétben landol. A világ mezőgazdasági művelésbe vont területeinek a negyedéről származó élelem vándorol így a kukába. A szemétbe dobott élelmiszer megtermelése során 3,3 milliárd tonnányi szén-dioxid kerül a légkörbe (Magyarország teljes évi kibocsátásának mintegy harmincszorosa!,) és 250 köbkilométernyi édesvíz megy veszendőbe. Összehasonlításképpen: ennyi vízzel 130 Balatont lehetne megtölteni – derül ki az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kiadott „Food Wastage Footprint: Impacts on Natural Resources" című jelentéséből.

Talán meglepő, de a pazarlás nagy része nem fogyasztói oldalon és nem a fejlett országokban keletkezik. Magyarországon például évente összesen körülbelül 1,86 millió tonna élelmiszer nem kerül emberi fogyasztásra, ebből 400 ezer tonnányi a lakossági élelmiszer-hulladék. Tavaly az USA-ban összesen 33 millió tonna ételmaradék került szeméttelepekre és szemétégetőkbe.

Nem csak a fogyasztók hibája

Az ENSZ jelentés szerint a teljes mennyiség 56-60 százaléka a termelés, betakarítás, szállítmányozás raktározás során megy veszendőbe. Ebben egyébként a FAO adatai alapján éppen a fejlődő országok járnak az élen, ahol a korszerűtlen termelési és logisztikai módszerek miatt vész kárba az élelmiszer. A feldolgozás, értékesítés, és a fogyasztás során a megtermelt élelem 40-46 százaléka megy veszendőbe, ez jellemzően a fejlett országok (köztük hazánk) élelmiszer-kereskedelmében és vendéglátásában történik. A pazarlás óriási tragédiája, hogy a Föld jelenlegi hétmilliárdos lakosságának bőven elegendő lenne a megtermelt élelmiszer, egymilliárd ember mégis éhezik (naponta 25 ezren halnak éhen,) és nem csak a szegény országokban. Itt megtekintheti, hol okoz már most is problémát az élelmiszerhiány!

Magyarországon a gyakorlatilag is éhezők számát 100-200 ezerre teszik a szakértők. Ezzel szemben minőségi éhező – vagyis nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, például húshoz rendszeres időközönként – a magyar lakosság mintegy negyede, 2,5-2,6 millió ember. „Ahhoz, hogy a pazarlást megállíthassuk, az élelmiszer-termelési és -ellátási lánc minden láncszemét fenntarthatóvá kell tennünk” – mondta a jelentés kapcsán José Graziano da Silva,a FAO főtitkára. Hiába sikerül ugyanis csökkenteni a termelés ökológiai lábnyomát, ha a termékeket a felvevőpiacon továbbra sem hatékonyan osztják el, az élelmezési válság éppúgy megoldatlan marad, mint eddig. Az élelmiszerekkel való takarékoskodás azért lenne fontos, mert a megtakarítások révén – ami az előállításba fektetett munkát, energiát és alapanyagot is jelenti – csökkenteni lehetne a rászorulók számát.

Hazai kezdeményezések

Az élelmiszerbankok világszerte azért küzdenek, hogy a kidobott élelmiszerek mennyisége jelentősen csökkenjen, a rászorulók élelmezése pedig biztosított legyen. Emellett kezelik a bizonyos helyeken hulladéknak minősülő, de még hasznosítható élelmiszerek-felajánlásokat: ezeket tárolják, majd eljuttatják a rászorulóknak. Fontos szerepük van a lakosság szemének felnyitásában is. Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta működik, azóta több tízezer tonna élelmiszert osztott szét 500 karitatív és civil szervezeten, illetve önkormányzaton keresztül több mint 500 ezer rászorulónak. A hazai élelmiszer-adományok háromnegyede uniós élelmiszersegély-programból származik, negyede pedig céges adomány. A lakossági gyűjtés, amelyet elsősorban áruházakban végeznek, egyelőre elenyésző hányadot képvisel. Európai átlagban céges adomány az élelmiszerbankok forrásainak mintegy 40 százaléka, és 10 százalék körüli a lakossági gyűjtések aránya.