Fenntartható gazdálkodás cikkek

Harcolnak a cégek a környezetért, de azért az első az üzlet
A vállalatoknak is ki kell venniük a részt a klímaváltozás elleni küzdelemből. Egy hiánypótló kutatás szerint a közhiedelemmel ellentétben nem a tőkehiány a legfőbb tényező, ami a kezdeményezések útjában áll.

Csak marketingtrükk a karbonsemleges hamburger?
Az Európában és Közel-Keleten működő Max Burgers úttörő módon 110 százalékban ellentételezi minden egyes terméke előállításának karbonvonzatát: a cég Afrikában faültetési programot finanszíroz. A menüben pedig a nem vörös húsok felé terelik a fogyasztói döntéseket.

Verseny a vízért: a halak és a halászok húzzák a rövidebbet
Politikai szinten gyakran figyelmen kívül hagyják a belföldi halászat hozzájárulását az adott ország élelmezéséhez és a vidéki emberek megélhetéséhez. Ennek oka részben az adatok hiánya és az ágazat gazdasági alulértékeltsége.

Tíz deka marhahúshoz 370 négyzetméternyi föld kell
Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Fenntarthatóbb földhasználatot akar Brüsszel
Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsa új rendeletet fogadott el a földek és az erdők fokozottabb védelme, a velük való megfelelő gazdálkodás érdekében, hogy 2021 és 2030 között az elvárt ütemben csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása - közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.

A vanília ára: erdőirtás és gyilkosságok
A világ első számú vaníliaexportőre Madagaszkár. A vanília magas árfolyama miatt farmerek és bűnözők vetélkednek egymással, s az erdőket is irtják az ültetvények létesítése érdekében.

Ha nem ennénk húst, az összes éhező jóllakhatna
A legfrissebb adatok szerint 51 országban 124 millió ember súlyosan éhezik – hívta fel a figyelmet a FAO. Egy friss kutatás szerint ők mind jóllakhatnának, ha átállnánk a vegetáriánus étrendre és még bőven maradna is felesleg.

Építsünk hotelt a méheknek
Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem agresszív, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

Így lehetne a vidék a gazdaság motorja
A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhat a gyakran hátrányos helyzetű vidék. Drámai átalakítások nélkül azonban nem leszünk képesek egy egyre népesebb és fiatalabb bolygó ellátására.

Aranyba fektetni még elmegy, na de békalencsébe?
Az állati eredetű fehérje a fejlett országok élelmezésének alapköve, azonban a rendelkezésre álló készletek végesek. Egy fiatal magyar kutató szerint a takarmánytárolás- és kiosztás újragondolásával, valamint az alternatív tápanyagok takarmányként való felhasználásával jelentősen növelhető lenne az állattenyésztés hatékonysága. A jövőt az állat igényeire szabott, egyedi chipes etetés jelentheti, a takarmány pedig lucerna helyett a tizedannyi területen szaporítható békalencse lehet.
Nem fog menni az állam nélkül a körkörös gazdaság
A körkörös gazdaság elméletét mára egyértelműen alátámasztja a gazdasági racionalitás is. De hiába a koncepcióval sikeres cégek akár tömegei is, a gazdasági szabályozás változása nélkül nem lesz áttörés - hangzott el a témában rendezett Circular Hungary konferencián.
Közvetlenül veszélyezteti a fenntartható gazdálkodást a kormány új javaslata
A jövő nemzedékek szószólója arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza a házi vízigény kielégítésére szánt kutak létesítéséről benyújtott törvénymódosító javaslatát, mert álláspontja szerint veszélyezteti a fenntartható gazdálkodást a felszín alatti vizekkel.
Szeressük meg a halat, mert hús nem lesz elég
A népesség és az életszínvonal emelkedése egyaránt növeli az állati fehérje fogyasztását, miközben a fenntartható fejlődés hatékonyságnövelést sürget a tenyésztőktől. Mindez komoly kihívást jelent az állattartók számára, és új alternatívák keresését teszi szükségessé.
Mi húzzuk a rövidebbet, ha tovább pusztítjuk a természetet
Ha tovább folytatjuk a természet kizsákmányolását mi húzzuk a rövidebbet. Az erdőirtások és a környezetkárosító mezőgazdasági művelés miatt lepusztul a termőtalaj, pedig a fenntartható technikákkal és az erdők védelmével megmenthetnénk a termőföldjeinket – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett hetedik Fenntarthatósági Csúcson.
A bennszülöttekre kéne bízni a politikát
A törzsi népeknek több ezer éves gyakorlatuk van a természet megfigyelésében és a természeti kincsek fenntartható módon való felhasználásban. Törvényileg szavatolni kellene földtulajdonjogukat, és szerepet adni nekik a klímapolitikában – véli a Világbank szakértője.
Gyomirtó a testünkben: miért titkolózik a WHO?
Már a polgárok egészsége felett őrködő WHO egyik alintézetét is megfertőzte volna a pártatlan részrehajlás? Miért titkolózik a gyomirtó glifozát rákkeltő voltát övező kutatásról? A világ legnagyobb gyomirtójának piaci sorsa és az emberek egészsége forog kockán.
Nem tudunk lemondani a környezetrombolásról
Lesújtó adatokat közölt a környezetromboló pálmaolaj felhasználásáról a WWF. A vizsgált 137 vállalat közül csak néhány tért át a fenntartható forrásból származó pálmaolaj használatára, de jócskán maradtak olyan óriáscégek amelyek ígéretük ellenére semmit sem tettek.
A pálmaolaj miatt irtjuk az „erdei embereket”
Augusztus 19-én van az orangutánok világnapja. Nevük maláj és indonéz bahasa nyelven is azt jelenti „erdei ember”. A csak Szumátrán és Borneón előforduló, kritikusan veszélyeztetett fajok élőhelyét az éghajlatváltozás mellett az erdőirtások és a főképpen pálmaolaj termelését szolgáló mezőgazdasági tevékenység veszélyezteti.
Erdők nélkül nincs fenntartható gazdálkodás
Továbbra is a mezőgazdaság tehető felelőssé az erdőirtás oroszlánrészéért, pedig a fenntartható élelmiszertermelés egyik alapvető feltétele az egészséges erdők megléte – derült ki egy friss ENSZ jelentésből.
Végre több halat eszünk - de milyen áron?
Több halat esznek globálisan az emberek, ami egészségügyi szempontból egyértelműen jó hír. Ugyanakkor kicsit sem csökken a túlhalászat szintje a kereskedelembe kerülő tételek harmada nem fenntartható forrásból származik.
Lázadás a földeladások miatt
Továbbra is néhány nagy befektető kezében koncentrálódik a termőföldek nagy része. Ezek a beruházások élelmiszerexportra hasznosítják az ültetvényeket. A helyi kistermelők gyakran nyomorognak, emiatt egyre gyakoribb az erőszakos lázongás.
Magasról tesznek a cégek a fenntarthatóságra
Egyre több mezőgazdasági nyersanyagra van szüksége a növekvő népességnek, csakhogy sok termék fenntartható előállítása még egyáltalán nem megoldott. A vállalatokat azonban ez nemigen érdekli – derült ki a WWF által készített felmérésből.
A méreg nem tesz különbséget
Rohamosan nő a rovarirtó szerek használata Európában, miközben ezek a szerek pusztító hatással vannak a természetes állatvilágra, többek között a fecskék és seregélyek pusztulása is a rovásukra írható.
A méhek jelentik a megoldást a kistermelőknek
Jelentősen, 20-25 százalékkal növelhetőek a terméshozamok, ha a kistermelők segítik a beporzó rovarok, elsősorban a méhek „munkáját”. Ehhez egyébként semmi különleges, vagy drága intézkedést nem kell tenniük – derült ki a FAO által támogatott kutatásból.
Mit kezdenek a magyar gazdák a klímaváltozással?
Az egyre gyakoribb időjárási rendellenességek hatására csökkenő termésmennyiségek világszinten és Magyarországon is kihívás elé állítják a gazdákat. A változó körülmények új növényi kultúrák, új vetésszerkezet, új művelési technológiák alkalmazását teszik szükségessé - véli a K&H agrárszakértője.
Így teremtene több munkahelyet nekünk az Unió
Nagyratörő célokat megfogalmazó csomagot fogadott el Európa körkörös (a Bizottsági megfogalmazás szerint körforgásos) gazdasággá alakulásának ösztönzése céljából az Unió. A Bizottság szerint ez amellett, hogy a fenntartható fejlődés felé visz, fokozza a közösség versenyképességét és munkahelyeket is teremt majd.
Fenntarthatóság: példamutatás nélkül nem megy
A hazai vállalatok 96 százaléka szerint az első számú vezető hiteles példamutatásán múlik egy vállalat valódi fenntarthatósági teljesítménye – derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját felméréséből.
Dollármilliárdokat ér, mégsem vigyáznak rá
A természeti erőforrások többet adnak hozzá a világgazdasághoz, mint bármelyik óriásvállalat vagy nemzetállam – derült ki egy friss kutatásból. A friss ivóvíz vagy a korallzátonyok forintban szinte ki sem fejezhető értéket képviselnek, mégsem vigyázunk rájuk.
Sokba kerül nekünk a pusztítás
Milliók kényszerülnek elhagyni az otthonukat a termőtalaj pusztítása miatt, miközben a folyamat a világgazdaság teljes évi teljesítményének tizedét viszi el – figyelmeztet az Egyesült Nemzetek legfrissebb jelentése. A világ termőföldjeinek harmada van veszélyben.
Két legyet ütnek egy csapásra a finnek
Kettős csapdában vergődik Finnország: egyrészt nemigen tudnak mit kezdeni az országban termelődő lótrágyával, másrészt szeretnének leállni a fosszilis energiahordozók használatával. Zseniális megoldás született a problémára.
Ködből fakasztanak ivóvizet Marokkóban
Ködből fakasztanak ivóvizet egy nagyszabású program keretében Marokkóban, ahol az ország délnyugati hegyvidékes térségében megalkották a világ legnagyobb "ködbegyűjtő és vízelosztó rendszerét" a falvak ivóvízellátásnak biztosítására.
Okosabban kell használnunk a vizet
A vízkészletek felosztása és hatékony felhasználása nemzetközi szinten kiemelt jelentőségű a növekvő népességszám és a mezőgazdaság által használt kiugróan nagy mennyiség miatt. Magyarországon főként az egyenlőtlen csapadékeloszlás okoz problémát, ezért úgy kell az öntözéses gazdálkodást fejleszteni, hogy az a vízkészletek szempontjából fenntartható legyen – vélekedik a K&H.
Jobban megéri a bio
Ha bioélelmiszert vásárolunk, többet kell fizetnünk érte – ez viszont a gazdálkodóknak jobban megéri, többet is keresnek, mint a hagyományos módszerekkel gazdálkodók. Csak nem nálunk.
Újra medve barangol Magyarországon
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint, vasárnap egy rádiós nyomkövetővel ellátott barnamedve lépett be Magyarország területére a Szuhafő településtől északra. A környezetvédők örülnek a jelenlétének, de aggódnak, hogy orvvadászok kilövik a békés állatot.
Jobban kell ügyelnünk a termőföldre
Az egészséges talaj nemcsak alapfeltétele élelmünknek, fűtőanyagainknak, gyógyászati termékeinknek, de elengedhetetlen az ökoszisztéma szempontjából is.
Nem is olyan rossz a bio
A növényvédő szereket és műtrágyákat hasznosító gazdálkodás súlyos környezeti károkat okoz, de magasabb termésátlagok érhetőek el vele – ez a jelenlegi mezőgazdaság egyik alaptétele. Most egy független és átfogó kutatás bebizonyította, hogy ez nem egészen igaz.
Siker: lehet, hogy tényleg tilthatjuk a GMO-t
A korábbi tanácsi állásponttal ellentétes, a GMO-mentességet engedélyező határozatra bólintott rá az Európai Parlament szakbizottsága. A döntés még nem végleges, de lehet, hogy megóvhatjuk GMO-mentességünket.
Fogj kezet a termelővel!
A Felelős Gasztrohős csapata egy – hazánkban még kevésbé ismert – közösségimédia-alkalmazást hívott segítségül ahhoz, hogy egyszerre több mint 50 ezer emberhez juttassa el üzenetét: Ideje a magyar termelőket választani!
A biodiverzitást fenyegeti az uniós agrárpolitika
A közös uniós agrárpolitika új támogatási rendszerének esetleges káros következményeire, a biodiverzitás csökkenésére figyelmeztet az a frissen megjelent tanulmány, amelyet Báldi András Lendület-csoportvezető, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója társszerzőként jegyez.
Gondban lesznek a zöld gazdák
Hiába ajánlotta fel Brüsszel a fenntartható gazdálkodást támogató AKG program egy éves meghosszabbítását, a magyar kormány lemondott a pénzről. Bár a rendszert át akarják alakítani, az átmeneti időszakban hatalmas gondot okozhat a gazdáknak a pénz befagyasztása.
A pénztárcánkat is kíméli a zöld életmód
Talán nem is gondoljuk, mennyi rejtett és felesleges költség bújik meg a szokásos háztartási tevékenységeink mögött. A zöld életmód nemcsak a környezetünket, de a pénztárcánkat is kíméli. Egy kevés odafigyeléssel sokkal gazdaságosabbá tehetjük a háztartásunkat.
Zöld áfa – a szennyező fizessen többet
A fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzésére új gazdasági eszköz alkalmazását ajánlották kutatók egy friss tanulmányban. Egy életciklus-elemzésen alapuló zöld áfa-rendszer bevezetését szorgalmazták a tanulmány szerzői, melynek következtében a termékek környezeti hatása megmutatkozik azok árában.
Széllel szemben az ökotermelők
Sem a jelenlegi piaci viszonyok, sem a kormányzati akciók nem ösztönzik a hazai termelőket, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak. A gazdasági válság megtörte a komoly fogyasztói bázis kialakulásának trendjét, így alig-alig fejlődik az ökológiai gazdálkodás Magyarországon. Pedig az ökológiai termékek piaca fellendülőben van egész Európában és a világon.
Az élelmiszer negyede megy a kukába
Elképesztő méreteket öltött a 21 század elejére a pazarlás: a világ mezőgazdasági területeinek negyedéről a megtermelt élelmiszer egyenesen a szemétbe vándorol, miközben csaknem egymilliárd ember éhezik. A termelés emellett még a klímát is terheli, valamint értékes erőforrásokat, ivóvizet és energiát is fölöslegesen fogyaszt.
Eszeveszett tempóban irtják az esőerdőket
Hiába figyelik műholdakkal a Föld tüdejének számító őserdőt, a fakivágás üteme és mértéke újfent felgyorsult, jelentette be a brazil kormány.
Egyszerűbb lesz talajvízzel öntözni
Egyszerűbb lenne a jövőben a mezőgazdasági öntözéshez igénybe venni a talajvizet, mivel az 50 méteres mélységet meg nem haladó, kizárólag talajvizet használó, mezőgazdasági öntözési kút létesítését a vízügyi hatóságnak csak be kellene jelenteni.