Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: Bándi Gyula a vízügyi szakmai szervezetekkel egyetértésben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kormány előzetes társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely engedély és bejelentés nélkül tenné lehetővé akár 80 méter mélységű háztartási célú kutak létesítését. (2018. végéig bírság nélkül lehet engedélyeztetni a korábban illegálisan fúrt kutakat is.) Ez a szószóló szerint közvetlenül veszélyezteti a fenntartható gazdálkodást a felszín alatti vizekkel, az ivóvízellátás biztonságát, valamint megakadályozhatja a hatékony állami védelmet.
Kiemelte: az ország ivóvízellátásának 95 százaléka felszín alatti vizekből származik, ezért megóvásuk "a ma és a holnap nemzedékeinek egyaránt érdeke". Nem engedhető meg még a kockázata sem annak, hogy a felszín alatti vizek szennyeződjenek, emellett a nemzeti vízstratégia szerint számolni kell a túlhasználat miatti kedvezőtlen hatásokkal, miközben az engedély nélküli vízkivételeknek gyakorlatilag nincs következményük. Bándi Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem megfelelő helyen és módon létesített kút szennyezheti az igénybevett vízbázist, és a szennyezés más, akár a közműves szolgáltatást biztosító vízbázisokhoz is eljuthat.
A szószóló kitért arra is, hogy a kutak tavaly megkezdett felülvizsgálata fontos része a felszín alatti vizek védelmének. A felülvizsgálattal kapcsolatos szabályozás bizonytalansága, az ezzel járó költségek nagysága, illetve a kutak esetleges megszüntetése miatt a lakosság egy része az engedélyezési rendszert látja a probléma forrásának.
Bándi Gyula a problémák megoldásáért javasolja a kormánynak, hogy ezekre a kérdésekre is kiterjedő hatásvizsgálat után önálló programot dolgozzon ki a kutak rendbetételére, helyreállítására, a felszín alatti vizeket veszélyeztető kutak megszüntetésére.
Azt írta: a vízkészletek a kiemelt alkotmányos védelemben részesített közös nemzeti örökség részei, "véges javak". Mennyiségi és minőségi védelmük, fenntartásuk és megőrzésük a jövő nemzedékeknek "az állam és mindenki alaptörvényből fakadó kötelezettsége". A felszíni vizek védelme nélkül több alapvető jog sérülhet, az egészséges környezethez vagy a testi és lelki egészséghez való jogon túl az önrendelkezés vagy az esélyegyenlőség joga is.
Bándi Gyula állásfoglalása szerint a javaslat elfogadása "ellehetetlenítené, hogy az állam igazságos döntést hozzon a természeti erőforrások nemzedékek közötti megosztásáról". Miután a felszín alatti vízkészletek jogszabály biztosította védelmi szintje várhatóan jelentősen romlana, ez a visszalépés alkotmányjogi tilalmába is ütközik. Alkotmányossági aggályok merülnek fel továbbá a jogbiztonság és többi között az egészséges ivóvízhez való emberi jog szempontjából - tartalmazza a közlemény.
