A glifozát olyan kemikália, ami a a világ legnagyobb mennyiségben eladott gyomirtó szerében, a Roundupban is megtalálható. A WHO nemrég arra következtetésre jutott, hogy a glifozát "valószínűleg nem" rákkeltő. Most a Reuters hírügynökség értesült róla, hogy az IARC (International Agency for Research on Cancer) alkalmazottja, Kathryn Guyton arra kérte a tudósokból álló kutatásértékelő bizottság 6 tagját, ne hozzák nyilvánosságra a glifozát 2015-ben végzett bevizsgálásáról szóló dokumentumokat. Ezt a Reuters egy levélre és egy emailre hivatkozva állítja, amit a hírügynökség munkatársa elolvasott.
Az IARC azzal érvelt a szakértők irányába, hogy az anyagok "kizárólagos tulajdonosa az IARC. Az IARC arra kéri Önt és intézetét, hogy ne adja ki a dokumentumokat," szólt a kérés. A szóban forgó email arra is utalt, hogy nem bátorítják a tudósokat arra, hogy tartsák meg a tanulmányok megjelenése után a releváns iratokat. Ami nonszensz. Az információk monopolizálására, a transzparencia (lehetőségének) kioltására irányuló manőver. A szakembereknek joguk van -és érdekükben áll- eltenni a dokumentumokat olyan kutatásokról, amikben résztvettek, főleg ha azok a saját szakmai hitelüket, szaktekintélyüket is érintik.
Az IARC a WHO alá tartozik, de attól szakmai kérdésekben nagyjából független ügynökség, mely a különféle eszközök és anyagok rákkeltő hatásának megítélésére szakosodott. A Reuters kérdésére a lyoni székhelyű IARC illetékesei úgy magyarázták a kérést, az ügynökség mindössze a külső befolyástól próbálta megóvni a bizottság munkáját, mely egyébként szabadon vitathatja meg a tudományos bizonyítékokat.
Az amerikai demokratikus rendszernek egyik fontos alapeleme a transzparencia, amit törvényileg garantálnak. Az amerikai polgárok egy törvény, a FOIA (Freedom of Information Act) értelmében benyújthatnak kérelmet a kormány hatóságaihoz, hogy megkaphassanak a nyilvánosság elől elzárt dokumentumokat és azokat maguk közzétehessék. A "stratégiai célú, ökológiai jogi pereskedésekben" utazó E and E Legal intézet, mely gyakran nyújt be ilyen igényeket, több FOIA-kérelemmel is folyamodott számos amerikai kutatóintézetnél a glifozát értékelésével kapcsolatban. A kérelmet ezek az intézetek azért utasították el, mert az IARC váltig állítja, hogy a dokumentumok a lyoni intézet kizárólagos tulajdonát képezik.
Környezetvédők a méhek tömeges elhalálozásáért is felelőssé teszik a glifozátot. Részben ezért is akarták a glifozát kritikusai megtudni, pontosan hogyan jutott a WHO arra a következtetésre, a glifozát mégsem rákkeltő. A lyoni IARC rendszeresen állásfoglalást hirdet olyan ügyekben, hogy például a mobiltelefonok használata, a kávé vagy a vörös hús fogyasztása rákkeltő-e. Az IARC kritikusai, beleértve a fogyasztóvédőket, a környezetvédőket, de az ipari lobbit is, azt nehezményezik, hogy az IARC a minősítéseinél nem veszi figyelembe, hogy az emberi szervezet mennyi ideig van kitéve az adott anyagnak. Roundup gyomirtó szerét a Monstanto 130 országban védette le 2010-ig szabadalomként. Ez az első számú növényvédő szer a világpiacon. Az amerikai piacon 700 más termékben is megtalálható a glifozát.
Az E and E Legal Amerikában már megkezdte annak kiderítését, hogy a kérdéses dokumentumok vajon tényleg az IARC, az amerikai szövetségi vagy a tagállami hatóságok tulajdonát képezik-e. Amennyiben úgy találja, hogy nem az IARC-é, peres úton kényszeríti ki a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. Egyébként a Monsanto is kritizálta az IARC titkolózó viselkedését, pedig a glifozát "valószínűleg nem rákkeltő" kategóriába sorolása elvileg kedvez a világcégnek.
2016. júniusában az Európai Bizottság 18 hónappal meghosszabbította a glifozát értékesítésének engedélyét. Ha ezt nem kapta volna meg a szer, a vegyipari óriáscégeknek hat hónapon belül ki kellett volna vonniuk az európai piacról glifozát-tartalmú termékeiket. A döntést hónapokon át tartó lobbizás előzte meg a tagországok részéről, mert felmerült annak szükségessége, hogy a különféle ellentmondó tudományos kutatásokat összegeznie kell az unió döntéshozó szervének.
