A javaslat szerint az új zöld áfát vagy a termék karbonlábnyoma alapján, vagy egy olyan pontozási rendszer alapján számítanák, amely több környezeti hatást (pl.: globális felmelegedés, humán és környezeti toxicitás, természetes erőforrások fogyása, ózonkárosító hatás, levegőszennyezés) is figyelembe vesz. A hatásokat a relatív fontosságuk alapján súlyoznák a számítási metodika kidolgozásakor. A tanulmány készítői egy további módszert is figyelembe vesznek, mely biztosítja, hogy az ösztönző eszközök használata ne menjen a költségvetés kárára.

Az áfarendszer bevezetése előtt teljes és alapos értékelésre van szükség. A rendszer működéséhez az áfarendszer működőképes keretei már biztosítottak, azonban még jelentős fejlesztésekre lenne szükség többek közt az alábbi területeken:

• szabadon elérhető referencia-adatbázis a gyártók számára, mely alapján meg tudják határozni az általuk gyártott termékek környezeti hatásait jellemző mutatókat az egész ellátói láncot figyelembe véve;
• egy testület felállítása, mely biztosítja a rendszer működését és a környezetvédelmi nyilatkozatok ellenőrzését;
• nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos kérdések tisztázása;
• környezetvédelmi vizsgálatok eszközrendszerének fejlesztése.

A gazdasági növekedés és a környezetkárosítás szétválasztása az EU céljai között szerepel, melynek elérésében a piaci szabályozó eszközök jelentős szerepet játszhatnak a jövőben.

A kutatók arra következtetnek, hogy az életciklus-elemzés (LCA) és az áfa itt bemutatott kombinációja, jelentős hatást gyakorolhat a fenntartható termékek fogyasztására és termelésére. A környezetbarát termékek gyakran drágábbak, mivel előállításuk költségesebb módon lehetséges. E rendszerrel lehetőség nyílna, hogy az ilyen környezetbarát termékek versenyképes pozícióba kerüljenek a többi piaci termékkel.

Az összefoglalót készítette:

Cseh Melinda Denkstatt Hungary Kft.

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható: Science for Environment Policy