Közel 80 intézményes befektető szólította fel a gyorsétterem-szektor hat nagy brandjét – köztük a McDonald’s-t, a  Burger Kinget, a Wendy’s-t vagy a Pizza Hutot –, hogy dolgozzanak ki stratégiát légszennyezésük, üvegházgáz-kibocsátásuk és vízszennyezésük csökkentésére, mert ez az egyetlen karbonintenzív ágazat, amelyben az élvolnalbeli szereplőknek nincsenek átfogó zöldülési tervei az ellátási láncukra vonatkozóan. Az amerikai piacon jelenleg a Carl’s gyorsétteremlánc kínál növényi alapú fasírtot tartalmazó hamburgert (a neve Beyond Famous Star), valamint a White Castle (Impossible Sliders). Utóbbi 2018 óta 400 étteremben árusítja ezt az új terméket országszerte. Európában egyelőre csak arról van hír, hogy a fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából a Max Burgers 130 európai és közel-keleti egységében kezdett forgalmazni többféle „klímapozitív” burgert.

Kép: Wikipedia

Nem csak karbonsemleges: klímapozitív

A cég szűkszavú közleményéből az vehető ki, hogy a hamburger előállításának karbonvonzatát 110 százalékban ellentételezik. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy karbonelnyelő kapacitások telepítésébe, vagyis faültetésbe fektetnek. A cég felméri ellátási lánca kibocsátását, kiszámolja, hogy egy-egy hamburger karbonlábnyoma mekkora, majd ennél tíz százalékkal nagyobb karbonmegkötést indít be faültetésekkel. Még az előző évtized végén kezdték el a faültetést Afrikában, azóta 1,5 millió fát ültettek el. Az így létrehozott zöld terület nagyjából 4700 focipálya kiterjedésének felel meg vagy egyenlő azzal, ha 180 ezer benzinüzemű autót egy évig kivonnának az utakról.

A Max Burgers 2008 óta szerepelteti menüjén tételesen az egyes termékek karbonvonzatát. A céget kritika érte, amiért az egész karbonsemlegesítés igazából csak marketingtrükk, hogy a fogyasztó megnyugtathassa a lelkiismeretét. Annyi azért egyértelmű, hogy a Sustainable Brands-nek nyilatkozó Kaj Török, a svéd gyorsétteremlánc fenntarthatósági igazgatója nem árult el semmi konkrétumot a vállalat emissziócsökkentési erőfeszítéseiről. Mindig csak azt hangsúlyozza, hogy megmérik a cég emisszióját a teljes ellátási láncban, és hogy azt 110 százalékban ellentételezik. Innen a kifejezés, amit a hamburgereikre használnak: klímapozitív. Nemcsak klímaneutrálisak, karbonsemlegesek a termékeik, hanem még a saját (lég)szennyezésükön túl is hozzájárulnak az üvegházgázok elnyeléséhez, a légkör tisztításához.

A valós karbonlábnyomot meghaladó ellentételezést azért tartja fontosnak a Max Burgers vezetése, mert szerintük a cégeknek hozzá kell járulniuk a globális emisszió radikális csökkentéséhez. Az étteremhálózat 2016-ban növényi alapú fasírtot tartalmazó hamburgereket is felvett a menüjébe. Céljuk az volt, hogy 2020-ra az árbevétel egyharmadát vörös húst nem tartalmazó termékekkel generálják, de ezt már el is érték. Ez jelzi, hogy a fogyasztói szokások is átalakulóban vannak. Új célkitűzésnek azt fogalmazták meg, hogy 2022-re az éves forgalom 50 százaléka vörös húst nem tartalmazó termékekből eredjen. Már most 40 százalék körül tartanak, tehát lehet, hogy ezt a 2022-es célt is hamarabb elérik.

Ezzel az átállással sikerülhet a cég légszennyezését 30 százalékkal csökkenteni a 2015-ös emisszióhoz képest. (Vagyis egy szó sem esik arról, hogy a vörös húsok előállítása során bármiféle innovatív, kevesebb légszennyezéssel járó megoldást vetnének be.) Török szerint az üzleti tevékenység karbonsemlegesítése – vagyis a keletkező emisszió semlegesítése karbonmegkötő kapacitások létesítésével – tulajdonképpen „önkéntes karbonadó”. Szerinte minden élelmiszeripari cégnek felelősséget kell vállalnia saját emissziójáért, hiszen a globális üvegházgáz-kibocsátás  25 százaléka a termőföldek használatából – és az ezekkel kapcsolatos erdőirtásból – ered. A Max Burgers más cégek számára is használható modellt kíván nyújtani, s a MEVO új-zélandi autókölcsönző céggel együtt létrehozott egy platformot, ahol „klímapozitív” termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak a vállalkozások.

(Sustainable Brands)