Az Európában és Közel-Keleten működő Max Burgers úttörő módon 110 százalékban ellentételezi minden egyes terméke előállításának karbonvonzatát: a cég Afrikában faültetési programot finanszíroz. A menüben pedig a nem vörös húsok felé terelik a fogyasztói döntéseket.

A gyorsétterem franchise-ok húsintenzív étrendjükkel nagy motorjai az állattenyésztésnek, ami az egyetlen magas üvegházgáz-kibocsátású szektor a világban, melynek nincs emissziómérséklési terve. Nyolcvan nagy befektetési alap indított nyomásgyakorló kampányt a fast food hat világmárkája ellen: tessék zöldülni!

Teljesen mindegy, hogy a világvállalatok felsővezetése mit gondol a klímaváltozásról és annak emberi eredetéről, mert a szélsőséges időjárástól mindenképpen sérül a céges ellátási lánc, és a fennakadások megnyirbálják a profitot. 2019 nagy üzleti kockázata lesz a klímaváltozás.

Az előző, 2014-ben kiadott jelentés segített Obamának abban, hogy megindokolhassa, miért lépteti életbe klímapolitikája ékkövét, a Tiszta Energia Törvényt, mely a teherautók és a gyárkémények emisszióját csökkenteni volt hivatott. A mostani jelentés akár muníció lehet a zöldeknek azokban a perekben, melyekben megtámadták Trump Obama zöld törvényeit hatástalanító, deregulációs intézkedéseit.

Világszerte a szója szolgál takarmányként az állattenyésztés számára. A szójaültetvényeket hatalmas erdőségek kiirtásával telepítik, főleg Brazíliában, ahol a Föld tüdeje, az Amazonas-esőerdő található. Az agrártermelés minden szegletében fenntartható megoldásokat keresnek közös összefogással az üzleti szektor és a civil szféra szereplői.

Nagy bankok és a fogyasztási cikkek világvállalatai szövetkeztek, hogy kényszermunkától és rabszolgaságtól mentes teát szerezzenek be, egyúttal kedvezőbb pénzügyi lehetőségeket kínálva a kistermelőknek.

A fenntarthatóság nemcsak a cégek ökológiai lábnyomáról szól, hanem a munkatársakkal és az érintettekkel, a stakeholderekkel való bánásmódról is. Ez a fenntarthatóság humanista aspektusa. A fenntartható biznisz egyik amerikai guruja szerint gyorsabban növekednek és jobb üzleti eredményt produkálnak az ezen elvek mentén működő vállalkozások.

A megújuló energiákra való átállás is olyan trendje a vállalati felelősségvállalásnak, ami mellett egyre több cég kötelezi el magát. Van olyan ország, ahol a villamos energia áringadozása túl nagy a csúcsidőszak és a többi napszak között, hogy a napenergia maradt az egyetlen kalkulálható és gazdaságos megoldás.

A diszkontdivat olcsó termékeinek haszonélvezői vagyunk. Ennek ára azonban negatív externáliák garmadája: környezetszennyezés és a harmadik világ polgárainak alkalmazása embertelen körülmények közepette. Hogyan tisztulhat meg a divatipar?

Segítünk: a Danone North America. A Danone-csoport nyolc leányvállalata szerezte meg a Benefit Corporation, vagyis a B vállalat cégformát, melyet olyan cégek kapnak meg, mely a társadalmi közérdeket szolgáló küldetést a profitérdekkel egyenrangú tényezőként kezelik. A cég B vállalattá alakítása során 1500 kérdést tett fel magának a menedzsment.

A vállalkozások fele úgy gondolja, hogy az ellátásilánc-stratégiájuk már elévült és nem igazodik a jövő üzleti igényeihez, pedig az ellátási lánc fejlesztésére szánt megfelelő befektetések már 2-4 év alatt is megtérülhetnek, 15-25 százalékos haszonnal – olvasható a Roland Berger Ellátásilánc-tervezés 4.0 című tanulmányában.

Őserdők kiirtásával, őshonos fajok elűzésével, őslakosok kilakoltatásával, településeik ledózerolásával teszünk szert azokra az olajpálma-ültetvényekre, melyekből a pálmaolajat kapjuk a margarinunkhoz, a testápoló szereinkhez, a csokoládénkhoz és egy sor más kozmetikai meg gasztronómiai termékhez. Az Unilever igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba e kérdésben.

Felhő alapú alkalmazások, digitális tinták, terméken elrejtett képek alapján azonosítják a valódi, márkás árut, és szűrik ki a hamis termékeket. Nagy biznisz lesz ez, hiszen sok-sok milliárd terméknél követeli meg a vevő, hogy tudja, az igazit kapja-e. Az újrafelhasználás megszervezésében is hasznosak ezek az új appok.