Mintegy 80 intézményes befektető – melyek összesen 6500 milliárd dollárnyi eszközt kezelnek – összefogott, hogy világossá tegye az 570 milliárd dolláros éves forgalmat generáló gyorsétterem-szektor top szereplői számára: alacsony karbontartalmú, kevés légszennyezéssel járó működést várnak el tőlük. Vagyis el kell mozdulniuk a húsintenzív menüről a növényi fehérjéket nagyobb mértékben kínáló termékskála felé.
Mint ismeretes, az állattenyésztés óriási szén-dioxid- és metán-kibocsátó, mert a szarvasmarhák ürülékéből nagy mennyiségű metán szivárog a légkörbe.
A nyílt levelet a FAIRR Initiative és a Ceres Investor Network bocsátotta ki – ez utóbbi 163 intézményes befektetőt tömörít, melyek 25 400 milliárd dollárnyi eszköz felett diszponálnak –, aláírói között megtalálható a kanadai BMO Global Asset Management, az angliai Aviva Investors, a holland Aegon Asset Management; a címzettek pedig a következők: McDonald’s, a Domino’s Pizza, a Wendy’s, a Yum! Brands (a KFC és a Pizza Hut tulajdonosa), a Restaurant Brands International (a Burger King tulajdonosa) és a Chipotle Mexican Grill. A felszólításhoz csatlakozott a vallásos befektetőket tömörítő Interfaith Center on Corporate Responsibility némely befektetője is.
Csak az USA-ban naponta 84 millió felnőtt fogyasztó vásárol gyorséttermekben. A fast food szektor szereplői ugyan gyorsan készítik termékeiket, de nagyon lassúak az ágazat zöldítésében. Az állattenyésztés, a tej- és húsipar működése nem fenntartható, mert erősen károsítja az ökoszisztémákat. Ha a teheneket egy országnak számítanánk, ez az ország lenne a világ harmadik legnagyobb légszennyezője.
De míg az autóipar és az olajipar világvállalatai kidolgoztak stratégiákat üzletvitelük zöldítése, a gyorséttermek adósak maradtak ilyen elképzelésekkel. Egyszerűen nincs alacsony karbontartalmú jövőképük, nincsenek terveik az ellátási láncukban keletkező legnagyobb környezeti károk (erdőirtás, talajvízszennyezés stb.) orvoslására vagy a hulladéklábnyom csökkentésére.
Márpedig ha nem kezelik a működésükből eredő környezeti problémákat, azzal saját piaci és pénzügyi életképességüket sodorják veszélybe, vélik a befektetők. Erősödnek ugyanis a fogyasztói igények a növényi alapú és „klímabarát” élelmiszerek iránt, és a közvélemény egyre kevésbé nézi jó szemmel az intenzív állattenyésztés talajvízszennyezését is.
Az állattenyésztés vízlábnyoma is nagy, becslések szerint az ivóvízkészletek 10 százalékát fogyasztja el. És akkor még szó sincs a közvetett ökolábnyomról, hogy a takarmány (főleg szója) termesztéséhez erdőket vágnak ki, ami szintén CO2-kibocsátást eredményez.
A befektetők ezeket a teendőket szorgalmazzák a nagy gyorsétterem-hálózatoktól:
- A gyorsétterem-vállalatok tegyék kötelezővé beszállítóik számára üvegházgáz-kibocsátásuk és ivóvizekre gyakorolt hatásuk pontos jelentését, s hogy e kedvezőtlen hatásokat csökkentsék.
- Jelöljenek ki konkrét üvegház-csökkentési célokat, és szabjanak határidőt azok teljesítésére. (A tőzsdén jegyzett húsipari és állattenyésztő cégek 70 százalékának nincsenek célkitűzései üvegházgáz-csökkentésre.)
- Éves szinten tegyék nyilvánossá, milyen előrelépést értek el légszennyezésük csökkentését illetően.
(Sustainable Brands)
