Sokba kerül nekünk a pusztítás

Milliók kényszerülnek elhagyni az otthonukat a termőtalaj pusztítása miatt, miközben a folyamat a világgazdaság teljes évi teljesítményének tizedét viszi el – figyelmeztet az Egyesült Nemzetek legfrissebb jelentése. A világ termőföldjeinek harmada van veszélyben.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Kép: Pixabay

Az intenzív mezőgazdasági kihasználás és a növekvő városok miatt a világ termékeny területeinek harmada van veszélyben. Az okozott károk már most is pusztítóak: a kieső termés, a beszennyezett talajvíz miatt elszenvedett veszteségek az ENSZ legfrissebb jelentése szerint évente elérik a 9,3 milliárd eurót (azaz több mint háromezer milliárd forintot). A jelentés adatai alapján teljes hatás – beleértve a termőtalajok pusztulása miatti elvándorlást, a geopolitika feszültségeket és az egyre rosszabbodó logisztikai körülményeket – eléri a teljes világgazdaság által termelt össztermék 10 százalékát.

Nem is olyan rossz a bio
A növényvédő szereket és műtrágyákat hasznosító gazdálkodás súlyos környezeti károkat okoz, de magasabb termésátlagok érhetőek el vele – ez a jelenlegi mezőgazdaság egyik alaptétele. Most egy független és átfogó kutatás bebizonyította, hogy ez nem egészen igaz.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) jelentése szerint termőföldjeink közel harmada pusztulásnak van kitéve – erózió, tömörödés, a talaj burkolása, szikesedés, szervesanyag- és tápanyag-kimerülés, savasodás, szennyezés miatt. Ha nem változtatunk a tendencián, akkor az egy főre jutó megművelhető, termékeny talaj mennyisége 2050-re csak egynegyede lesz az 1960-as szintnek. 

Ez már a mindennapokban is látható: Afrikában a talajpusztulásból eredő terméshozam-csökkenés eléri a 8 százalékos értéket,  a Közel-Keleten és néhány ázsiai országban viszont ez az érték meghaladja a 20 százalékot. Kazahsztánban például 1980 és 1998 között a talajerózió és más pusztulási folyamatok következtében a gabonatermő területek felén hagytak fel a műveléssel, és adtak teret a legeltetésnek.

A termőföldek lepusztulása következtében milliók veszítik el a megélhetésüket, élhetetlenné vált otthonukat az ENSZ prognózisa szerint az elkövetkező tíz esztendőben 50 millióan kényszerülnek majd elhagyni. Ne gondoljuk, hogy a jelenség minket nem fenyeget: egy korábbi tanulmányból kiderül, hogy Magyarországon évente 2,3 millió hektárt érint a talajok károsodása, az időjárástól függően évente 65–100 millió köbméter talaj pusztul le. Ez annyit tesz, hogy Magyarország termőterületéből ötvenévente egy Fejér megye nagyságú terület válik használhatatlanná.

Komoly probléma még a városiasodás, a települések ugyanis jellemzően a legtermékenyebb területeken alakultak ki, de az elmúlt évtizedekben tapasztalt beépítés miatt ezek a területek elvesztek az élelmiszer-termelés szempontjából. Európában minden egyes nap több száz futballpályányi területet építenek be, miközben a termőterületek negyedét sújtja az erózió. A helyzetet súlyosbítja az uniós agrárpolitika, amely nemcsak a biodiverzitást fenyegeti, de ellehetetleníti a helyi közösségek természetes továbbfejlődését is.

A felelőtlen termőföldhasználatra különösen jó példa az afrikai Benin, ahol a termőterületek nyolcvan százalékát gyapottermelésre fogták be. Ez a termelési mód rendkívül tápanyag- és vízigényes, így teljesen kimeríti a talajt, miközben a bevételekből jellemzően csak egy szűk réteg részesül, a helyi lakosok alig valamit látnak viszont a bevételekből.

Miközben a termőterületeink jelentős részének elvesztésével nézünk szembe, napjainkban több mint 805 millió ember küzd éhezéssel, alultápláltsággal. Egyedül az ENSZ által prognosztizált népességnövekedés az élelmiszer-termelés közel 60 százalékos növelését tenné szükségessé 2050-re.

A jelentés készítői több, fenntartható talajművelést szolgáló befektetést sürgettek, ami költségkímélőbb a helyreállításnál. A jobb talajgazdálkodás biztosíthatná, hogy a talajlakó organizmusok fokozzák a talaj szénmegkötő képességét, mérsékelve az elsivatagosodást, ezzel tovább javítva a szénmegkötő képességet, ellensúlyozva a mezőgazdaságból származó üvegházhatást okozó gázok káros hatását.

Széllel szemben az ökotermelők
Sem a jelenlegi piaci viszonyok, sem a kormányzati akciók nem ösztönzik a hazai termelőket, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak. A gazdasági válság megtörte a komoly fogyasztói bázis kialakulásának trendjét, így alig-alig fejlődik az ökológiai gazdálkodás Magyarországon. Pedig az ökológiai termékek piaca fellendülőben van egész Európában és a világon.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo