Jövő szerdától saját művelésnek fog számítani az is, ha valaki haszonbérletbe adja a földet.

Megoldódni látszik a naperőmű-beruházások legnagyobb adózási problémája.

A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt.

Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly.

OTP Termőföld Értéktérkép 2024.

Alapjaiban kérdőjeleződik meg a magyar agrárium jövője.

Szakértő: aggasztóan romlik a hazai talajok állapota – fenntartható megoldásokra van szükség.

OTP Termőföld Értéktérkép 2023.

22 ezer hektár állami földterületet hirdetnek meg.

Jelentősen visszaesett a termőföldpiac forgalma.

Fontos változás a törvényes öröklésnél: cél az osztatlan közös tulajdon felszámolása.

A Magyar Nemzet állítása szerint Ukrajnában tavaly július 1-jén lépett életbe az új földtörvény, mellyel megszűnt az adásvételt tiltó moratórium. A reformot a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte, cserébe egy újabb hitelcsomagért. Az ukrán termőföldek majdnem harmada azóta amerikai kézbe került.

A legnagyobb mértékben (28 százalékkal) Nógrád megyében emelkedtek az árak.

Tovább emelkedett a termőföldek ára 2021 első három negyedévében, a szántóföldek fajlagos ára a legtöbb régióban megközelítette, Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon meg is haladta kétmillió forintot.

Mindenesetre a belföldi fogyasztást ki tudják elégíteni a termelők.

Magyarországon körülbelül 200 ezer hektárnyi zártkert található.

Tavaly 10 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 8 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2019-ben. Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen. A tavalyi 5 százalékos árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2020-ra összességében már átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát. A koronavírus-járvány hatása a földpiacra egyelőre nem egyértelmű. Az esetleges negatív folyamatokat ellensúlyozhatja az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó, idén januárjától bevezetett szabályozás. Az új EU-s támogatási ciklus ugyancsak meghatározó lehet a földpiaci folyamatokban – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

A rendszerváltás környékén átélt kárpótlás óta nem történt ilyen méretű beavatkozás a piacba, a törvény mintegy 3-3,5 millió személyt, valamint több mint 1 millió ingatlant érint, amelynek összterülete mintegy 2,4 millió hektár.

Kijöttek a legfrissebb adatok, eszerint tavaly Magyarországon 69 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, ez 3,7 százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban. Miközben nagyon eltérő mértékben drágultak a termőföldek az EU-ban, idehaza a szántók hektárjáért átlag 1,6 millió forintot kellett fizetni.

Több mint 13 ezer, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején, a meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés elektronikus úton zajlik.

Az árvizek és az aszályok egyaránt veszélyeztetik a szennyvíz-ellátást. A Földön 4,5 milliárd embernek nincs hozzáférése vízöblítéses vécéhez, pedig a Fenntartható Fejlesztési Célok e probléma eltörlését is célul tűzték ki. Már körvonalazódnak az új megoldások.

A DHL már felajánlja a fogyasztóknak azt az opciót, hogy bioüzemanyaggal működő hajókon érhet célba a feladott csomag és szállítmány. De ez talán csak akkor lehet igazán zöld megoldás, ha a főzésből visszamaradt olaj- és zsírmaradékokat újrahasznosítva állítják elő az üzemanyagot, nem pedig még több bioüzemanyag-alapanyagnak alkalmas növény termesztésével.

Új jogszabályi javaslatcsomaggal kísérelné meg a kormány az úgynevezett osztatlan közös földtulajdonok megszüntetését. Az ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy a jogszabálycsomag már az első félévben az Országgyűlés elé kerülhet-e, vagy annak megtárgyalása az őszi ülésszakra tolódik-e át.

Az agrárkamara területi szervei foglalhatnak állást a jövőben a földadásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét - döntött szerdán az Országgyűlés a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról.

A dohányzás káros az egészségre, de nem csak a szervezetünket, hanem a környezetünket is tönkreteszi. Mennyi erőforrás elpazarolásába kerül egy termék, ami megbetegít és öl –a WHO legfrissebb jelentéséből megdöbbentő adatok derültek ki.

A globális felmelegedés és a gyorsuló globális népszaporulat azzal fenyeget, hogy jelenlegi, vegyszerintenzív agrártermeléssel nem tudjuk ellátni azt a 9,8 milliárd éhes szájat, amely 2050-ben kíván élelmet a Földön. A raktárakban termőföld és napfény nélküli termesztés okos megoldásnak tűnik, de az állattenyésztés ökolábnyomának nagyságára vagy annak csökkentésére nem kínál megoldást.

Műholdas felvételek alapján állította össze a Sivatagosodás Világatlaszát az Európai Bizottság kutatási központja, mely Navracsics Tibor alá tartozik. Évente az EU területének felével felérő területen kezdődik meg a sivatagosodás! 2050-re a talaj 90 százaléka érintett lesz.

Világszerte gyors a népesség növekedése, és nő az igény a fehérjedús étrendre. A vásárlók GMO-mentes és egészséges húst szeretnének, de az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma. A húsipari konszernek tolják a tőkét a műhúst fejlesztő startupokba, és a séfek is nagyon érdeklődnek a termék iránt. Ez lehet az állati fehérjetermelés jövője. Csodaszer a globális éhezés ellen?

Ellentétes az uniós joggal azon személyek haszonélvezeti jogának megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak – mondta ki az Európai Bíróság. Ezen intézkedés a tőke szabad mozgása elvének nem igazolt, közvetetten hátrányosan megkülönböztető korlátozását képezi.

Megkönnyíti a földhasználati szabályokat a kormány annak érdekében, hogy ösztönözze a mezőgazdasági érdekeltségeket napelemparkok létrehozásában - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön.

Az agrárium helyzetének javítása érdekében több törvény módosítását kezdeményezte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A több törvényt érintő módosítások közös vonása, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésével illetve kedvezmények biztosításával, továbbá a rendezett piaci kapcsolatok ösztönzésével a gazdálkodók versenyképességét segítik.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai az 50 ezredik hektár termőföldre készítettek el tápanyag-gazdálkodási tervet. Az immár 2 éve elérhető szolgáltatást eddig több mint 3100 gazda igényelte. Az arra kötelezett gazdálkodók a tápanyag-gazdálkodási terv hiányában szankciókra számíthatnak. A következő tápanyagtervet ez év szeptember 30-ig vagy az idei főnövény lekerülését követő egy hónapon belül kell elkészíteni.

A 2015 őszén meghirdetett „Földet a gazdáknak” program hatására 2016-ban két és félszeresére nőtt a termőföld-forgalom. Ez az árak ismét kétszámjegyű növekedését hozta. Mára öt megye kivételével egymillió forint feletti az átlagos hektárár – ez derül ki többek között a legfrissebb OTP Termőföld Értéktérkép elemzésből.

Kiugró áremelkedést hoztak az állami árverések a hazai termőföldpiacon, egy év alatt átlagosan 40 százalékkal nőttek az árak. Az országos átlag 1,4 millió forint, de Tolnában és Hajdú-Biharban már kétmillió forint fölött van egy hektár termőföld ára – derül ki az Agrárhorizont című kiadványból, amelyet az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja adott ki a most zajló XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra.

A tulajdonos egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint 2016. december 31. helyett 2017. december 31-ig kérheti, hogy zártkertként nyilvántartott ingatlanát művelés alól kivett területté sorolják át.

Gyakran előfordul, hogy termőföldön vagyoni értékű jog van, ha ez a jog törvényi rendelkezésből adódóan 2014. május 1-jén megszűnt, néhány esetben kérni lehet az illeték visszatérítését - közölte az adóhatóság a honlapján.

Fontos eredmény a környezetvédők és a lakosság számára, akik a magánszektor és a politikai elit környezetszennyező praktikáinak elszenvedői. Ezentúl ugyanis a korrupt földeladások is megtámadhatók lesznek a Nemzetközi Bíróságon.

A trópusi országokban, főleg Nyugat-Afrikában bő 700 éve alakítják át egy olcsó módszerrel az őserdők tápanyagszegény talaját termékeny termőfölddé. Tudósok szerint követendő példával van dolgunk.

Továbbra is néhány nagy befektető kezében koncentrálódik a termőföldek nagy része. Ezek a beruházások élelmiszerexportra hasznosítják az ültetvényeket. A helyi kistermelők gyakran nyomorognak, emiatt egyre gyakoribb az erőszakos lázongás.

Megfontolásra visszaküldte Áder János köztársasági elnök az Országgyűlésnek a kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot – derült ki a parlament honlapjára pénteken felkerült dokumentumból.

Lázár János tájékoztatása szerint törvényjavaslatot készít elő a kormány arról, hogy a földárverésekből befolyó pénzösszeget hogyan használják fel. Az előterjesztésről a parlament szeptemberben dönthet.

A földárverésekből befolyó bevételek felhasználásáról döntött a kormány - közölte Lázár János, elsősorban ipari parkok építésére, fejlesztésére fordítják majd az így befolyó összeget. Pest megye 80 milliárdos plusz fejlesztési forrást kap, a tej áfája viszont csak akkor csökken, ha a kormány garanciát kap, hogy azt a kereskedő nem nyelik be.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) módosított az MFB-NHP Földvásárlási Hitelprogram tőketörlesztési feltételein annak érdekében, hogy a földművesek könnyebben tervezhessék az adósságszolgálat teljesítését. Az MFB lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelfelvevők a mezőgazdasági termelés éves ciklusához igazíthassák a tőketörlesztés gyakoriságát és időpontját.

Májusban elindul a földárverések harmadik, egyben utolsó köre - közölte Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy egy hónapig lesznek árverések, a feltételek nem változnak, ár- vagy területcsökkenés nem lesz.

A Greenpeace szerint bebizonyosodott, hogy a 2015 őszén indított földárverések ténylegesen veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az ott élő emberek megélhetését; megfosztják a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől; és tovább rontják az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét. A ma bemutatott Ángyán-jelentés véleményük szerint tényekkel támasztotta alá, miként lettek a földárverések igazi vesztesei Fejér megyében a helyi kis- és családi gazdálkodók.

A földárverések újraindulása óta eltelt egy hétben 27 ezer hektár állami földet adtak el 38 milliárd forint értékben. A tavasz végéig a korábbi tervek szerint mintegy 150 ezer hektár földet kívánnak eladni.

A korábbi 150 helyett már 250 milliárd forintos, maximális forráskeret áll rendelkezésére a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek (MFB), hogy az MFB-NHP Földvásárlási Hitelprogram keretében kedvezményes hitelt nyújtson az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítésének folytatását.

Március 1-15. között lesznek az újabb földárverések, ahol az eddigi feltételek mellett, változatlan áron kívánnak eladni minimum 150 ezer hektár földet. Az eladandó állami termőföldek listája hamarosan nyilvános lesz.