Alapjaiban kérdőjeleződik meg a magyar agrárium jövője.

Szakértő: aggasztóan romlik a hazai talajok állapota – fenntartható megoldásokra van szükség.

OTP Termőföld Értéktérkép 2023.

22 ezer hektár állami földterületet hirdetnek meg.

Jelentősen visszaesett a termőföldpiac forgalma.

Fontos változás a törvényes öröklésnél: cél az osztatlan közös tulajdon felszámolása.

A Magyar Nemzet állítása szerint Ukrajnában tavaly július 1-jén lépett életbe az új földtörvény, mellyel megszűnt az adásvételt tiltó moratórium. A reformot a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte, cserébe egy újabb hitelcsomagért. Az ukrán termőföldek majdnem harmada azóta amerikai kézbe került.

A legnagyobb mértékben (28 százalékkal) Nógrád megyében emelkedtek az árak.

Tovább emelkedett a termőföldek ára 2021 első három negyedévében, a szántóföldek fajlagos ára a legtöbb régióban megközelítette, Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon meg is haladta kétmillió forintot.

Mindenesetre a belföldi fogyasztást ki tudják elégíteni a termelők.

Továbbra is népszerűek a zártkertek az ingatlankeresők körében, legyen szó akár életvitelszerű tartózkodásról, akár nyaralóingatlan vásárlásáról. A zártkert kifejezés napjainkban jelenthet szinte bármit, a termőföldtől a családi házig és a hagyományos lakóingatlanoknál jellemzően alacsonyabb árfekvés esetenként tisztázatlan jogi hátteret is takarhat, ezért az OTP Ingatlanpont szakértői összeszedték a zártkertek legfontosabb, az értékesítés során figyelembe veendő ismérveit.

Tavaly 10 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 8 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2019-ben. Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen. A tavalyi 5 százalékos árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2020-ra összességében már átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát. A koronavírus-járvány hatása a földpiacra egyelőre nem egyértelmű. Az esetleges negatív folyamatokat ellensúlyozhatja az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó, idén januárjától bevezetett szabályozás. Az új EU-s támogatási ciklus ugyancsak meghatározó lehet a földpiaci folyamatokban – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

A rendszerváltás környékén átélt kárpótlás óta nem történt ilyen méretű beavatkozás a piacba, a törvény mintegy 3-3,5 millió személyt, valamint több mint 1 millió ingatlant érint, amelynek összterülete mintegy 2,4 millió hektár.

Kijöttek a legfrissebb adatok, eszerint tavaly Magyarországon 69 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, ez 3,7 százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban. Miközben nagyon eltérő mértékben drágultak a termőföldek az EU-ban, idehaza a szántók hektárjáért átlag 1,6 millió forintot kellett fizetni.

Több mint 13 ezer, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején, a meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés elektronikus úton zajlik.

Az árvizek és az aszályok egyaránt veszélyeztetik a szennyvíz-ellátást. A Földön 4,5 milliárd embernek nincs hozzáférése vízöblítéses vécéhez, pedig a Fenntartható Fejlesztési Célok e probléma eltörlését is célul tűzték ki. Már körvonalazódnak az új megoldások.

A DHL már felajánlja a fogyasztóknak azt az opciót, hogy bioüzemanyaggal működő hajókon érhet célba a feladott csomag és szállítmány. De ez talán csak akkor lehet igazán zöld megoldás, ha a főzésből visszamaradt olaj- és zsírmaradékokat újrahasznosítva állítják elő az üzemanyagot, nem pedig még több bioüzemanyag-alapanyagnak alkalmas növény termesztésével.

Új jogszabályi javaslatcsomaggal kísérelné meg a kormány az úgynevezett osztatlan közös földtulajdonok megszüntetését. Az ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy a jogszabálycsomag már az első félévben az Országgyűlés elé kerülhet-e, vagy annak megtárgyalása az őszi ülésszakra tolódik-e át.

Az agrárkamara területi szervei foglalhatnak állást a jövőben a földadásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét - döntött szerdán az Országgyűlés a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról.

A dohányzás káros az egészségre, de nem csak a szervezetünket, hanem a környezetünket is tönkreteszi. Mennyi erőforrás elpazarolásába kerül egy termék, ami megbetegít és öl –a WHO legfrissebb jelentéséből megdöbbentő adatok derültek ki.

A globális felmelegedés és a gyorsuló globális népszaporulat azzal fenyeget, hogy jelenlegi, vegyszerintenzív agrártermeléssel nem tudjuk ellátni azt a 9,8 milliárd éhes szájat, amely 2050-ben kíván élelmet a Földön. A raktárakban termőföld és napfény nélküli termesztés okos megoldásnak tűnik, de az állattenyésztés ökolábnyomának nagyságára vagy annak csökkentésére nem kínál megoldást.

Műholdas felvételek alapján állította össze a Sivatagosodás Világatlaszát az Európai Bizottság kutatási központja, mely Navracsics Tibor alá tartozik. Évente az EU területének felével felérő területen kezdődik meg a sivatagosodás! 2050-re a talaj 90 százaléka érintett lesz.

Világszerte gyors a népesség növekedése, és nő az igény a fehérjedús étrendre. A vásárlók GMO-mentes és egészséges húst szeretnének, de az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma. A húsipari konszernek tolják a tőkét a műhúst fejlesztő startupokba, és a séfek is nagyon érdeklődnek a termék iránt. Ez lehet az állati fehérjetermelés jövője. Csodaszer a globális éhezés ellen?

Ellentétes az uniós joggal azon személyek haszonélvezeti jogának megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak – mondta ki az Európai Bíróság. Ezen intézkedés a tőke szabad mozgása elvének nem igazolt, közvetetten hátrányosan megkülönböztető korlátozását képezi.

Megkönnyíti a földhasználati szabályokat a kormány annak érdekében, hogy ösztönözze a mezőgazdasági érdekeltségeket napelemparkok létrehozásában - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön.

Az agrárium helyzetének javítása érdekében több törvény módosítását kezdeményezte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A több törvényt érintő módosítások közös vonása, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésével illetve kedvezmények biztosításával, továbbá a rendezett piaci kapcsolatok ösztönzésével a gazdálkodók versenyképességét segítik.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai az 50 ezredik hektár termőföldre készítettek el tápanyag-gazdálkodási tervet. Az immár 2 éve elérhető szolgáltatást eddig több mint 3100 gazda igényelte. Az arra kötelezett gazdálkodók a tápanyag-gazdálkodási terv hiányában szankciókra számíthatnak. A következő tápanyagtervet ez év szeptember 30-ig vagy az idei főnövény lekerülését követő egy hónapon belül kell elkészíteni.

A 2015 őszén meghirdetett „Földet a gazdáknak” program hatására 2016-ban két és félszeresére nőtt a termőföld-forgalom. Ez az árak ismét kétszámjegyű növekedését hozta. Mára öt megye kivételével egymillió forint feletti az átlagos hektárár – ez derül ki többek között a legfrissebb OTP Termőföld Értéktérkép elemzésből.

Kiugró áremelkedést hoztak az állami árverések a hazai termőföldpiacon, egy év alatt átlagosan 40 százalékkal nőttek az árak. Az országos átlag 1,4 millió forint, de Tolnában és Hajdú-Biharban már kétmillió forint fölött van egy hektár termőföld ára – derül ki az Agrárhorizont című kiadványból, amelyet az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja adott ki a most zajló XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra.

A tulajdonos egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint 2016. december 31. helyett 2017. december 31-ig kérheti, hogy zártkertként nyilvántartott ingatlanát művelés alól kivett területté sorolják át.

Gyakran előfordul, hogy termőföldön vagyoni értékű jog van, ha ez a jog törvényi rendelkezésből adódóan 2014. május 1-jén megszűnt, néhány esetben kérni lehet az illeték visszatérítését - közölte az adóhatóság a honlapján.

Fontos eredmény a környezetvédők és a lakosság számára, akik a magánszektor és a politikai elit környezetszennyező praktikáinak elszenvedői. Ezentúl ugyanis a korrupt földeladások is megtámadhatók lesznek a Nemzetközi Bíróságon.

A trópusi országokban, főleg Nyugat-Afrikában bő 700 éve alakítják át egy olcsó módszerrel az őserdők tápanyagszegény talaját termékeny termőfölddé. Tudósok szerint követendő példával van dolgunk.

Továbbra is néhány nagy befektető kezében koncentrálódik a termőföldek nagy része. Ezek a beruházások élelmiszerexportra hasznosítják az ültetvényeket. A helyi kistermelők gyakran nyomorognak, emiatt egyre gyakoribb az erőszakos lázongás.

Megfontolásra visszaküldte Áder János köztársasági elnök az Országgyűlésnek a kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot – derült ki a parlament honlapjára pénteken felkerült dokumentumból.

Lázár János tájékoztatása szerint törvényjavaslatot készít elő a kormány arról, hogy a földárverésekből befolyó pénzösszeget hogyan használják fel. Az előterjesztésről a parlament szeptemberben dönthet.

A földárverésekből befolyó bevételek felhasználásáról döntött a kormány - közölte Lázár János, elsősorban ipari parkok építésére, fejlesztésére fordítják majd az így befolyó összeget. Pest megye 80 milliárdos plusz fejlesztési forrást kap, a tej áfája viszont csak akkor csökken, ha a kormány garanciát kap, hogy azt a kereskedő nem nyelik be.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) módosított az MFB-NHP Földvásárlási Hitelprogram tőketörlesztési feltételein annak érdekében, hogy a földművesek könnyebben tervezhessék az adósságszolgálat teljesítését. Az MFB lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelfelvevők a mezőgazdasági termelés éves ciklusához igazíthassák a tőketörlesztés gyakoriságát és időpontját.

Májusban elindul a földárverések harmadik, egyben utolsó köre - közölte Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy egy hónapig lesznek árverések, a feltételek nem változnak, ár- vagy területcsökkenés nem lesz.

A Greenpeace szerint bebizonyosodott, hogy a 2015 őszén indított földárverések ténylegesen veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az ott élő emberek megélhetését; megfosztják a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől; és tovább rontják az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét. A ma bemutatott Ángyán-jelentés véleményük szerint tényekkel támasztotta alá, miként lettek a földárverések igazi vesztesei Fejér megyében a helyi kis- és családi gazdálkodók.

A földárverések újraindulása óta eltelt egy hétben 27 ezer hektár állami földet adtak el 38 milliárd forint értékben. A tavasz végéig a korábbi tervek szerint mintegy 150 ezer hektár földet kívánnak eladni.

A korábbi 150 helyett már 250 milliárd forintos, maximális forráskeret áll rendelkezésére a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek (MFB), hogy az MFB-NHP Földvásárlási Hitelprogram keretében kedvezményes hitelt nyújtson az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítésének folytatását.

Március 1-15. között lesznek az újabb földárverések, ahol az eddigi feltételek mellett, változatlan áron kívánnak eladni minimum 150 ezer hektár földet. Az eladandó állami termőföldek listája hamarosan nyilvános lesz.

Az eddigi földárverések során több mint 10 ezer gazda jutott már földhöz. Eddig a termőföldek 65 százaléka talált gazdára. A legkisebb termőterület kikiáltási ára 12,5 millió, míg a legnagyobbé csaknem 130 millió forint volt az első körben.

A talaj világszerte gyors ütemben romlik, amit az erózió, tápanyagveszteség, a szerves szén csökkenése és más jelenségek jeleznek, de még nem késő, nemzetközi összefogással megfordítható ez a folyamat, állapította meg egy új ENSZ tanulmány.

A három legnagyobb hazai természetvédő szervezet arra szólítja fel Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy természetvédelemért felelős miniszteri minőségében tagadja meg a hozzájárulást a Natura 2000 területek értékesítéséhez. Ha mégis megadja azt, akkor ezzel nemcsak a civil szervezetek és szakértők egybehangzó véleményét hagyja figyelmen kívül, hanem visszalép az elért természetvédelmi szinttől, és az európai uniós kötelezettségeket is semmibe veszi.

A sivatagosodás évente tízezermillió dolláros kárt okoz a világgazdaságnak és több tízmillió embert űz el lakhelyéről, derült ki az ENSZ vizsgálatából. Mindez annak tetejében, hogy globálisan a termőföldeknek közel fele már amúgy is károsodott.

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók még az állami földterületekre kiírt árverés megkezdése előtt meggyőződhessenek hitelképességükről, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) megbízásából a Budapest Bank Zrt. 2015. november 5-én hitelígérvények kiadását kezdi meg. Ehhez az igénylőnek a feltételeknek való megfelelésről szóló ügyfélnyilatkozatot kell benyújtania a Földhitel értékesítésébe bevont Budapest Bank fiókok egyikében.