Naperőmű-beruházások sok esetben olyan ingatlanon kezdődnek, amely termőföldeknek minősülnek. Ahhoz, hogy a projekt végsősoron működni tudjon, a termőföldet ki kell vonni művelés alól, és jogilag át kell minősíteni.

Ennek a folyamatnak az állomásai legtöbb esetben a következők. Először a földtulajdonos és a beruházó megállapodik egymással, hogy a földtulajdonos földjén a beruházó naperőművet hoz létre. Értelemszerűen ekkor a beruházó, mint jogi személy még nem jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, hiszen azt főszabályként természetes személyek szerezhetik meg. A beruházó a naperőműfejlesztés kapcsán megszerzi a vonatkozó engedélyeket (így például építési engedélyt), és ez alapján elindul a kivitelezés – még mindig termőföldnek minősülő földterületen.

A jogszabályok szerint az ingatlan átminősítésére és termelésből való kivonására azt követően kerülhet sor, hogy a kivitelezés munkálatok befejezését követően a beruházó megszerzi a használatbavételi engedélyt. Ez az a pont, amikor megnyílik a lehetőség, hogy a beruházó megszerezze a föld tulajdonjogát (vagy, ha a felek így kívánnak megállapodni, azon haszonélvezeti jogot szerezzen).

Hol az adóprobléma?

„Tulajdonváltozásra, vagy haszonélvezeti jog alapítására egy olyan helyzetben kerül tehát sor, amikor az egyébként alacsony értékű föld részleten már egy nagyértékű beruházás megvalósult. Ilyenkor, akár az ingatlan beruházó általi megvásárlása, akár az azon a beruházó javára alapított haszonélvezet illetékköteles tranzakció” – magyarázza Boross Ádám, a Jalsovszky csoportvezető ügyvédje. A fő kérdés az, hogy mi az ilyenkor kiszabott illeték alapja: a föld (alacsony) forgalmi értéke, vagy a teljes beruházás (már jóval nagyobb) értéke.