Az ügyben számos hivatali eljárás, és ezt követően közigazgatási per is indult. Az uralkodó állásponttá az vált, hogy az illetéket a teljes projekt (tehát a föld és az azon megvalósult naperőmű együttes forgalmi értéke) után kell kiszabni. Amellett, hogy ez egy komoly többlettényezőt jelentett a projektek költségvetésében az – másik oldalról – igazságtalannak is tűnt: a beruházó lényegében egy olyan többletérték után vált illetékkötelessé, amelyet ő maga hozott létre, és amely például nem átruházással került a birtokába. Sokan méltatlankodtak ezért az így kialakult gyakorlat miatt.
Fény az alagút végén.
Valószínűsíthetően a jogalkotó is szembesült a probléma mélységével. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatban, amelynek a napokban kezdődött meg a társadalmi egyeztetése, ugyanis szerepel egy olyan rendelkezés, mely szerint illetékmentessé válik (átruházás és haszonélvezet-alapítás esetén egyaránt) a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrész. Azaz teljesülni fog az igény, hogy bár technikailag olyan pillanatban kerül sor az illeték kiszabására, amikor az átruházandó ingatlan már a naperőmű beruházást is magában foglalja, a beruházás értéke nem lesz alapja az illetéknek, csupán a földrészlet.
Hiányérzet azért marad
Míg egyik oldalról mindenképpen pozitív, hogy a törvényalkotó orvosolni kívánja a fennálló problémát, addig mind a jogszabály-módosítás megfogalmazása, mind pedig annak a terjedelme vet fel problémákat. Egyrészt a jogszabály javaslatban levő „telekingatlan” fogalom semmiképpen sem szerencsés, hiszen sem az illetéktörvény, sem az új ingatlan-nyilvántartási törvény nem ad pontos választ, arra, hogy mi is minősül telekingatlannak. Ráadásul, ha az erőmű már megvalósításra került, és az építmények feltüntetése is megtörtént, akkor az ingatlan rendeltetését tekintve már nem kizárólag telekként fog minősülni, és értelmezési kérdéseket fog felvetni, hogy mire is vonatkozik az illetékmentesség.
