2019-ben 3,7 százalékkal kevesebb termőföld került forgalomba, mint az előző évben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,2 százalékát, összesen 69 ezer hektárt értékesítettek. A magasabb árak miatt a 2019-ben keletkezett forgalmi érték 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, Termőföldárak és bérleti díjak 2019 című kiadványából.
Többségben a szántók
A KSH adatai szerint az összes értékesített terület:
- 74 százaléka szántó,
- 13 százaléka erdő,
- 9,5 százaléka gyep,
- 3,2 százaléka szőlő és gyümölcsös volt.
A gyümölcsös 6,8 százalékkal drágult, az erdő ára lényegesen nem változott (-0,6 százalék), a szőlőterületeké átlagosan 6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére továbbra is a szőlőterület ára volt a legmagasabb, 2,3 millió forint/hektár, a gyümölcsösterületekért pedig átlagosan 2 millió forintot kellett fizetni hektáronként. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A legalacsonyabb a gyep és az erdő hektáronkénti átlagára volt 2019-ben, 750, illetve 748 ezer forint.
Az értékesített terület nagysága Vas megyében emelkedett a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal, és Nógrád megyében csökkent a leginkább, 29 százalékkal. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, amit Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye követett (7400, 6600 és 6100 hektár).
Az értékesítés volumenének a termőterülethez viszonyított aránya évről évre Pest megyében volt a legalacsonyabb és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb (0,3, illetve 1,8 százalék).
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlását nézve:
- minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok megyében adták el a legtöbbet (5200 hektár). Összességében a szántóértékesítés több mint fele az alföldi megyékben realizálódott.
- Jelentős volt még az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is, mindkettőből Bács-Kiskun megyében értékesítették a legtöbbet (1500 és 1000 hektár).
- A legtöbb szőlőterület is Bács-Kiskun megyében (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (600 hektár).
| Területi egység | 17 aranykorona/hektár alatt | 17–30 aranykorona/hektár | 30 aranykorona/hektár felett | Összesen |
|---|---|---|---|---|
| Közép-Magyarország | 1 007 | 1 272 | 1 741 | 1 354 |
| Dunántúl | 1 336 | 1 739 | 1 958 | 1 560 |
| Alföld és Észak | 1 141 | 1 747 | 2 633 | 1 625 |
| Ország összesen | 1 198 | 1 714 | 2 421 | 1 582 |
- Hajdú-Bihar, Békés és Tolna megyében volt a legmagasabb (2–2,3 millió forint/hektár),
- Zala, Heves és Nógrád megyében a legalacsonyabb (0,9–1 millió forint/hektár).
A KSH adatai szerint 2019-ben a szántó átlagára Pest (14 százalék), Nógrád (13 százalék) és Komárom-Esztergom (11 százalék) megyében nőtt a legjobban, Zala (–1 százalék) és Tolna (–0,2 százalék) megyében pedig kismértékben csökkent.
A szántó értékesítés volumenének és árának együttes változása 4,8 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett 2019-ben, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékének legnagyobb része Hajdú-Bihar megyében keletkezett (14 százalék), ezután Békés (13 százalék) és Bács-Kiskun megye (8,6 százalék) következett.
Nagyon eltérők a termőföldárak az EU-ban
Míg Észtországban 3 ezer euró/hektár, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántó átlagára 2018-ban. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2018 között a legnagyobb mértékben Csehországban (négyszeresére), Romániában, Litvániában és Észtországban (háromszorosára), Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban (kétszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás – írja a KSH.
