A 2024. évi 2,236 millió forintról tavaly 2,264 millióra, mindössze 1,3 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű, szűrt – adatai alapján. A legjobban (21 százalék) Zala megyében emelkedtek az árak, majd jócskán lemaradva Heves következik 14 százalékos drágulással. A lista másik végén Pest és Veszprém vannak 13-14 százalék közötti csökkenéssel. (Az adatok értékelését némileg nehezíti a földhivataloknál tavaly bevezetett elektronikus ingatlannyilvántartási rendszerre való átállás okozta ügymenet-lassulás és adathiány, mely vélhetően Pest megyét érinti leginkább.)

„A legdrágább megye 2025-ben Hajdú-Bihar volt, 3,057 millió forintos hektárárral, először átlépve a hárommilliós szintet, s még Fejér és Tolna haladja meg a 2,7 milliós limitet. Továbbra is a nógrádi földek a legolcsóbbak; egyedül itt nem éri el az 1,4 millió forintot az átlagos hektárár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelési áganként vizsgálva, 2025-ben a gyep és kert-gyümölcsös kategória 6,5-7 százalékkal, az erdőterületek 4,5 százalékkal, a szántók 2,3 százalékkal, míg a szőlők 1 százalék alatti mértékben drágultak. (A bő 1 százalékos összesített országos termőföldár-növekedés az ötféle művelési ág forgalmon belüli súlyának kis mértékű eltolódásával adódott.)

Csökkenő forgalom, kisebb eladott földterületek

A termőföld-piac tavaly látványosan szűkült, és ennek csak részben oka a forgalmi adatok földhivatalok általi lassabb feldolgozása. Az előzetes adatok alapján, a megelőző évi 40,1 ezerről – azzal időarányosan – 2025-ben 34,3 ezerre, mintegy 14,4 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám Pest megyén (-38 százalék) kívül Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csökkent leginkább, 28-30 százalékkal. Minimális, 2-5 százalék közötti növekedést Csongrád-Csanád és Vas megyében mutatnak a számok.