A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 16,5 százalékos a csökkenés 2025-ben, időarányosan. Az eladásban érintett földterület szűkülése tehát meghaladja a tranzakciószám-csökkenést, azaz átlagosan valamivel kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2024-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2025-ben, az eddig beérkezett, szűrésen átesett adatok alapján 38,6 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
Előzetes adatok alapján, a legnagyobb területet, mintegy 4,7 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun megyében értékesítették. A másik véglet ismét Komárom-Esztergom megye mindössze 268 hektárral. Az eladott termőföld-terület mindössze három megyében nőtt, a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal Csongrád-Csanádban. A legjelentősebb, 43-47 százalék közötti csökkenés pedig Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyében detektálható.
Az országos forgalom közel 70 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 19 százalékkal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 26,7 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2025-ben. A kert-gyümölcsös és szőlő kategória esetében ennél is nagyobb, 20 százalékot meghaladó volt a visszaesés, míg az erdőterületeknél -11,2 százalék, gyepeknél pedig -2,5 százalék a változás.
15 év után beérte a lakóingatlan-drágulás a termőföldár-növekményt
A termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát – bár tavaly ez minimális mértékűre mérséklődött. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Viszont 2021-22-ben, majd 2024-től a lakóingatlan-áremelkedés látványos növekedésével tavaly kiegyenlítődött a két ingatlantípus hosszú távú árindexe. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan négyszeresére növelte árát 2025-re.
