A pályaválasztó lányoknál az orvos, a tanár, az ügyvéd, az ápoló, a szülésznő, a pszichológus, a designer, az állatorvos, az építész, a rendőr és a színész, a fiúknál az informatikus, a sportoló, a mérnök, az orvos, a tanár, az építész, az ügyvéd, az autószerelő, a rendőr és a vállalatvezető szakma alkotja a tízes élmezőnyt az OECD PISA legutóbbi, pályaválasztási preferenciákat összegző felmérésében.
A 38 országot felölelő kutatásban a lányok fele, a fiúk 44 százaléka ennek a tíz-tíz foglalkozás valamelyikében képzelte el a jövőjét. Az eredmény annak fényében különösen érdekes, hogy a munka világa napjainkban gyorsabban változik, mint valaha, a fiatalok jövőről alkotott elképzelései mégis meglepően szűk körben koncentrálódnak. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a műszaki szakemberek utánpótlása korántsem a felsőoktatási jelentkezéseknél kezdődik. Sokkal inkább azon múlik, hogy a fiatalok már gyerekkoruktól kezdve hányféle szakmával, valódi munkahellyel és hiteles szakemberrel találkoznak.
A tíz legnépszerűbb pályára vonatkozó adat nem magyar sajátosság, hanem OECD-átlag. A jelenség azonban hazánkban is fontos kérdést vet fel. Valóban ismerik-e a középiskolások azt a sokféle lehetőséget, amelyből néhány év múlva választaniuk kell? A 2026-os felsőoktatási felvételin 140 427-en jelentkeztek továbbtanulásra és csaknem minden ötödik felvételiző műszaki vagy informatikai képzési területre adta be a jelentkezését . Ez jelentős érdeklődést mutat, mégsem jelenti azt, hogy Magyarország megfelelően kihasználja a műszaki tehetségbázisát. Az Európai Bizottság országjelentése szerint 2023-ban a magyar felsőoktatási hallgatók 23,8 százaléka tanult STEM-területen, az uniós átlag 26,9 százalék volt, míg a női STEM-hallgatók aránya Magyarországon mindössze 25,4 százalékot ért el, szemben a 32,2 százalékos EU-átlaggal. Ezek alapján az EJMSZ szerint félrevezető lenne azt kijelenteni, hogy a fiatalokat „nem érdekli” a mérnöki pálya. Előbb viszont azt kellene megvizsgálni, hogy volt-e lehetőségük mélyebben megismerni a műszaki, mérnöki szakmákban rejlő lehetőségeket és felfedezni azt, hogy ma a mérnökök dolgozhatnak mesterséges intelligenciával, robotikával, önvezető járművekkel, orvostechnikai eszközökkel, energetikával, automatizált gyártással vagy fenntartható technológiákkal. Ezekről azonban kevés derül ki pusztán a szak nevéből vagy a felvételi tájékoztatóból.
