Az MNB augusztus 25-én a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A döntést a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé: júliusban az éves infláció 1,2 százalékra mérséklődött. A jegybank ugyanakkor továbbra is hangsúlyozza a pozitív reálkamat és a devizapiaci stabilitás fontosságát, a következő kamatlépésről pedig a szeptemberi Inflációs jelentés ismeretében dönt. Ezzel párhuzamosan a Pénzügyminisztérium jelentősen átírja az idei költségvetési pályát. A korábbi 3,7 százalék helyett 7,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, miközben az államadósság-ráta 74,6 százalék helyett átmenetileg 77,5 százalékra emelkedhet. A kormány ugyanakkor mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást tervez és 2027-től ismét csökkenő adósságpályát ígér.

A kamatvágás önmagában még nem dönti el a forint irányát

A forint a kamatcsökkentés ellenére erősödött. Az EUR/HUF a döntés előtti 362 körüli szintről augusztus 26-án 360 közelébe ért. A nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA CZ szerint a reakció azt mutatja, hogy a 25 bázispontos vágást a piac nagyrészt beárazta, a befektetők figyelme pedig egyre inkább arra irányul, hogy a költségvetés stabilizálására tett lépések mennyire bizonyulnak hitelesnek és tartósnak.

„A forint szempontjából most két, részben ellentétes folyamatot látunk. Az alacsony infláció lehetőséget ad az MNB-nek a kamatok óvatos csökkentésére, ami önmagában mérsékelheti a forint kamatelőnyét. Ezzel szemben a költségvetési helyzet rendezésére tett hiteles lépések javíthatják Magyarország kockázati megítélését és támaszt adhatnak a magyar devizának. A 7,5 százalékos hiány és az emelkedő államadósság azonban továbbra is komoly kockázat. A piac számára ezért most elsősorban az lesz fontos, hogy a meghirdetett konszolidáció valóban megjelenik-e a következő hónapok költségvetési adataiban” – mondta Eduard Kusala, az AKCENTA CZ magyarországi piacért felelős kereskedelmi igazgatója.