Magyarország területéből 5 millió hektárt tettek ki a mezőgazdasági területek 2025-ben, ebből hozzávetőleg 4,1 millió hektár volt szántóföld a KSH adatai szerint. A termőföld piacán zajló folyamatokat nyomon követő MBH Termőföldindex értéke 350,3 pontra emelkedett tavaly a 2024-ben mért 339,1 pontról, ami 3,3 százalékos éves növekedést jelent. A mezőgazdasági termelői árindexszel korrigált reálindex ugyanakkor a korábbi 156,1 pontról 145,8 pontra csökkent, mivel a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékű, 10,6 százalékos emelkedése meghaladta a termőföldárak növekedésének ütemét.
A termőföldpiac alakulását 2025-ben egymással ellentétes folyamatok befolyásolták. A 2024-es gyengébb év után javult az egy hektár mezőgazdasági területre jutó növénytermesztési és kertészeti kibocsátás, valamint emelkedett a nettó vállalkozói jövedelem is, miközben az egyéb termelési támogatások összege stabilan 650 milliárd forint körül alakult. Ezzel párhuzamosan a súlyozott termésátlagok tovább csökkentek, ami hozzájárulhatott a termőföldárak emelkedésének lassulásához.
Fotó: DepositPhotos.com
Az MBH Termőföldindex szakértői arra is kitértek, hogy a fő művelési ágnak számító szántók esetében a változó klimatikus viszonyok miként befolyásolják az árak alakulását. Az elemzés szerint a tartósan csapadékszegény térségekben – Békés, Bács-Kiskun – az elmúlt években mérsékeltebb áremelkedés volt megfigyelhető, miközben azokban a megyékben, ahol kedvezőbbek maradtak a csapadékviszonyok – többek közt Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén –, gyorsabb ütemben folytatódott a szántóföldek felértékelődése. A korábbi évek adatai arra utalnak a szakértők szerint, hogy a vízellátottság és az időjárási kockázatok egyre fontosabb szerepet játszanak a szántók értékének alakulásában, különösen hosszabb időtávon vizsgálva.