A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, mely eddig leginkább a háborús bűnösök elítélésével hívta fel magára a közvélemény figyelmét, ezentúl új „profillal” bővíti tevékenységét: a természeti kincsek illegális kitermelését és elpusztítását, valamint a földek jogtalan elbirtoklását, mint bűncselekményeket is napirendre tűzi. Nem lesznek ezentúl biztonságban a természeti kincseket az őket lefizetők kezére játszó korrupt politikusok és a felelőtlen döntéseket hozó cégvezetők. Ha saját országukban egy-egy megvesztegethető bíró vagy jogi kiskapu révén esetleg megúszhatnák a felelősségre vonást, ezentúl a nemzetközi jogok hatálya alatt bíróságra citálhatják őket Hágában.

Akár a magyar földtörvény miatt is mehetünk Hágába – az Európai Unió is bepöccent a hazai szabályozáson.

A bíróság épülete.
Fotó: Wikipedia

A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot egy 1998-as római egyezmény hozta létre, mely elsősorban az emberiség ellen elkövetett bűnök, a háborús bűnök, a népirtás és az erőszakos bűncselekmények szankcionálását tűzte ki célul. A bioszférát szennyező cselekedetek eddig elsősorban nemzeti hatáskörben kerülhettek perre. Ezentúl azonban a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság is illetékes lesz ezek tárgyalásában, jelentette ki a londoni székhelyű emberi jogi ügyvédi iroda, a Global Diligence LLP.

Emberi jogi és zöld aktivisták üdvözölték a bejelentést, és leszögezték, az elmozdulás a nemzetközi jog e tágabb értelmezése és alkalmazása felé azt tükrözi, hogy egyre erősebb a felismerés a jogalkotók, a politikusok és a közvélemény körében arról, hogy óriási méretekben folyik a környezetszennyezés, valamint hogy az ökoszisztémák védelemre szorulnak, szennyezésük pedig szörnyű következményekkel lehet az emberiség jövőjére nézve, amit jogi eszközökkel kell védeni.

Hágában a környezetszennyezés áldozatai kérhetnek jogorvoslatot, és perelhetik be az elkövetőket, amennyiben nemzeti jogi környezetben a helyi bíróságok nem adtak helyet panaszuknak. A „profilbővítés” lehetővé teszi, hogy a multinacionális cégek nagyméretű földvásárlásait is megtámadják a helyi közösségek, amennyiben elorozták tőlük a földet vagy potenciálisan akkor is, ha – a helyi politikusok tudomásával – megfélemlítéssel kényszerítették ki tőlük a szerződés aláírását, illetve ha erőszakkal telepítették ki őket a körzetből.

A hágai bíróság ügyésznője, Fatou Bensouda éppen egy olyan ügyet vizsgál, melyben azzal vádoltak kambodzsai állami tisztségviselőket és üzletembereket, hogy törvénytelenül vették át a birtokjogot földterületek felett. Földjogi aktivisták – merthogy ilyenek is léteznek – sokkoló statisztikákkal szolgáltak a 2015-ös visszás eseteket illetően. A Global Witness szerint tavaly átlagosan hetente 3 ember halt meg illegális földelkobzást övező konfliktusokban, köztük bányászok, favágók, vízerőművek és agrárcégek alkalmazottai.