Rengeteg magyar rendelkezik kisebb-nagyobb földdel, csak örökléssel több mint egymillió hektár termőföld cserélt gazdát az elmúlt évtizedekben. A földterületek öröklésére azonban különleges szabályok vonatkoznak. Más a helyzet, ha valakire végrendeletben hagynak földet, és más, ha a törvényes öröklési rend szerint jut hozzá.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolása a cél
Idéntől egy fontos változás lépett életbe a törvény alapján történő öröklésnél. Mostanáig a földterületek az örökösök közös tulajdonába kerülhettek – hacsak osztályos egyezséggel máshogy nem döntöttek – emiatt gyakran előfordult, hogy az örökölt földterületnek osztatlan közös tulajdonban kettő vagy több tulajdonosa lett. Ez a többi között a föld eladását vagy a bérbeadását is nehezítette, ha nem tudtak megegyezni a tulajdonosok.
Idéntől már csak legvégső esetben kerülhet hagyatékból osztatlan közös tulajdonba olyan földterület, amely az elhunyt örökhagyó kizárólagos tulajdona volt. 2023-tól a termőföldek örököseinek ennek megelőzése érdekében négy lehetőség közül kell választaniuk.
1. Az örököstársak osztályos egyezséget köthetnek
Mindenekelőtt az örökösök a hagyatéki tárgyaláson egymással osztályos egyezséget köthetnek, amelyben szabadon feloszthatják egymás között a hagyatékot, és megegyezhetnek arról, melyikük mit örököljön, például úgy, hogy kizárólag az egyikük örökölje meg a földtulajdont, amelyen így nem jön létre osztatlan közös tulajdon. Az osztályos egyezséggel az örököstársak a törvényes öröklés rendjéről is eltérhetnek, sőt akár még az elhunyt végakaratát is felülírhatják. Az egyetlen feltétel, hogy minden örököstársnak részesednie kell a hagyatékból, még ha az csak egy apró emléktárgy is.
