A 2021. évi 1,932 millió forintról tavaly 1,994 millióra, 3,2 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján. A legnagyobb mértékben (13 százalékkal) Győr-Moson-Sopron vármegyében emelkedtek az árak, s még Csongrád-Csanád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom állnak 10 százalék feletti értékkel. Másik végletként, közel 10 százalékos csökkenést pedig Veszprém vármegyében látunk. (Pest vármegyében sajnos a hiányos adatok nem teszik lehetővé az elemzést.)

„A legdrágább vármegye 2022-ben Győr-Moson-Sopron volt 2,51 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Fejér lépte át a 2,4 milliós szintet. Továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye; egyedül itt nem éri el az 1,5 millió forintot az átlagos hektárár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2022-ben legnagyobb mértékben az erdő- és szántóterületek drágultak, mindkettő 7,3 százalékkal. A kert-gyümölcsös kategória 1,7 százalékos áremelkedését a szőlők és gyepterületek minimális, 0,1-0,2 százalékos árnövekedése követte.

Csökkenő forgalom, kisebb eladott földterületek

A termőföld-piac tavaly látványosan szűkült. A megelőző évi 50,6 ezerről – azzal időarányosan – 2022-ben 40,8 ezerre, mintegy 19 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Zalában nőtt, 7 százalékkal. A másik végletet Baranya és Fejér vármegye adja, ahol több mint 30 százalékkal csökkent az adásvételek száma.