Az erőforrások végessége számos területen egyre több gondot okoz világszerte, meg kell hát tanulnunk kevesebből többet kihozni. A körkörös gazdaság (circular economy) lehetővé teszi a növekedést úgy, hogy nem kell erőforrásaink nyakára hágni.

Az Európai Bizottság által december elején elfogadott csomag abban fog segítséget nyújtani az európai vállalkozásoknak és fogyasztóknak, hogy egy erősebb, fokozottabb mértékben körforgásos gazdaságra térjenek át, amelyben az erőforrások felhasználása fenntarthatóbb módon történik. A javasolt intézkedések a nagyobb mértékű újrahasznosítás és újrafelhasználás révén hozzájárulnak ahhoz, hogy záruljon a termékek életciklusának köre, továbbá a környezet és a gazdaság számára egyaránt előnyökkel szolgálnak. A tervek az összes nyersanyag, termék és hulladék nagyobb mértékű hasznosításával és felhasználásával elősegítik az energiamegtakarítást és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.A javaslatok a teljes életciklust lefedik: a termeléstől és fogyasztástól a hulladékgazdálkodáson át a másodlagos nyersanyagok piacáig (részletesen ld. lejjebb).

PP grafika

A hatékony erőforrás-kihasználással foglalkozó brit civil szervezet, a WRAP az újrahasznosítás 34%-os, a bérbeadás és kölcsönzés 50%-os emelkedésével számol, a 2014-es adatokhoz viszonyítva. Ez nagyjából 3 millió új munkahelyet jelentene, továbbá 2030-ra a strukturális munkanélküliek száma 520 ezerrel csökkenne a 2014. évhez képest. Tanulmányuk szerint a körkörös gazdaság növekedése potenciálisan jelentősen emelheti a középszintű végzettséget igénylő munkák számát, ahol jelenleg a legmagasabb a munkanélküliség. A WRAP szerint a körkörös gazdaság csökkentheti a régiónkénti eltéréseket is munkanélküliségi adatokban. “A körkörös gazdaság bővülése egyformán növelhetné a foglalkoztatottságot a kisebb és nagyobb régiókban, olyan munkahelyek teremtésével, amely a munkaerő meglévő képzettségére épül” - állítják tanulmányukban.

A körkörös gazdasághoz kapcsolódó munkahelyek száma ma becslések szerint legalább 3,4 millió Európában, ebből egymillió gép és műszaki felszerelés javításhoz köthető. További 0,4 millió a számítógép, háztartási és egyéb gépek javítása, 0,7 millió a szemétszállítás, kezelés és feldolgozás, és 0,6 millió a kölcsönzés, bérbeadás kategóriákba sorolható. Jelenleg Lettország, Litvánia és Észtország vezeti a listát a tízezer lakosra jutó, körkörös gazdasághoz köthető munkák számában, sorrendben: 89, 84 és 81 fő végez ilyen munkát náluk tízezer főből. Németországban 66, az Egyesült Királyságban pedig 71 ez a szám - olvasható a Humusz Szövetség honlapján.

Mélyreható átalakulás

Az átállás pénzügyi támogatását az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott finanszírozás, a „Horizont 2020” keretprogram (a kutatásra és innovációra irányuló uniós finanszírozási program) költségvetéséből biztosított 650 millió euró, a strukturális alapokból hulladékgazdálkodásra biztosított 5,5 milliárd euró, valamint nemzeti szinten a körforgásos gazdaságba eszközölt beruházások fogják biztosítani.

A csomag, amelynek kidolgozása a merev kategóriák lebontását igényelte a Bizottságon belül, hozzájárul számos politikai prioritás megvalósulásához: segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezetvédelmet, miközben előmozdítja a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést, a beruházásokat és a társadalmi méltányosságot is. A csomagot Karmenu Vella és Elżbieta Bieńkowska biztosok aktív bevonásával egy olyan projektmunkacsoport dolgozta ki, amelynek társelnökei Frans Timmermans első alelnök és Jyrki Katainen alelnök voltak. A kidolgozásban számos más biztos is részt vett, akik a szakpolitikai területek széles körére vonatkozóan segítettek meghatározni a leghatékonyabb eszközöket.

„Bolygónk és gazdaságunk túlélése csak akkor lehetséges, ha felhagyunk a »vedd meg, használd és dobd el« gyakorlatának alkalmazásával. Az értékes erőforrásokat meg kell őriznünk, és teljes mértékben ki kell aknáznunk a bennük rejlő gazdasági értékeket. A körforgásos gazdasági modell nem csupán a hulladék mennyiségének csökkentését és a környezet védelmét jelenti: gazdaságunk működésének mélyreható átalakulásával is együtt jár. Új lehetőségek nyílhatnak, és új munkahelyeket teremthetünk, ha újragondoljuk, hogy miként termelünk, dolgozunk és vásárolunk. Az elfogadott csomaggal olyan átfogó keretet hozunk létre, amely valóban lehetővé teszi ezt a változást. A csomag hiteles és ambiciózus pályát jelöl ki annak érdekében, hogy Európában eredményesebb legyen a hulladékgazdálkodás: ezt támogatják a termékek teljes életciklusára kiterjedő intézkedések. Az intelligens szabályozást uniós szintű ösztönzőkkel ötvöző csomag elősegíti, hogy az átalakulás motorjává a vállalkozások és a fogyasztók, valamint a nemzeti és helyi hatóságok váljanak. - mondta Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök.

A legjobb hely zöld biznisznek

„A javaslatok pozitív visszajelzést jelentenek mindazok számára, akik a körforgásos gazdaságba terveznek beruházni. Elmondható, hogy ma Európa a legjobb helyszín fenntartható és környezetbarát vállalkozások létrehozására. A körforgásos gazdaságra való áttérés átalakítja a piacgazdaságot, és javítja versenyképességünket. Ha erőforrás-hatékonyságunkat növelni, a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagoktól való függésünket pedig csökkenteni tudjuk, azzal versenyelőnyre tehetünk szert.A körforgásos gazdaságban óriási munkahelyteremtő potenciál rejlik, és növekszik a jobb, hatékonyabb termékek és szolgáltatások iránti kereslet. Fel fogjuk számolni az akadályokat, amelyek megnehezítik a vállalkozások számára, hogy optimalizálják erőforrásaik felhasználását, és erősíteni fogjuk a másodlagos nyersanyagok belső piacát. Valódi előrelépést akarunk elérni a mindennapokban, és ezt a célt nemcsak a tagállamokkal, a régiókkal és a helyi önkormányzatokkal együtt, hanem a vállalkozásokat, az ipart és a civil társadalmat is bevonva kívánjuk elérni" - tette hozzá Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök.

A körkörös (fenntartható) gazdaságnak nincs alternatívája Magyarországon sem, a magyar hulladékgazdálkodás is egyre inkább ennek alapelveihez próbál igazodni - jelentette ki V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár egy nemzetközi szakmai konferencián tavasszal. Véleménye szerint a magyar hulladékgazdálkodás szakmai alapjai, hatékonysága, szerkezete megfelel az uniós elvárásoknak és támogatja Magyarországon a körkörös gazdaságra való átállást.

Az EU cselekvési terve a körforgásos gazdaságért

A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag egyértelműen jelzi a gazdasági szereplőknek, hogy az Unió minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vesz, hogy átalakítsa a gazdaságot, és új üzleti lehetőségeket teremtsen, valamint fokozza a versenyképességet. Ahelyett, hogy csak a termékek életciklusának végére összpontosítanának, az átfogó intézkedések a termékek teljes életciklusának átalakítására irányulnak, és ezzel is alátámasztják a Bizottságnak az uniós gazdaság átalakítására és a kívánt eredmények elérésére irányuló egyértelmű törekvését. A most életbe léptetett ösztönzők szándékaink szerint egyre inkább innovatív és hatékonyabb termelést és fogyasztást fognak eredményezni. A körforgásos gazdaság számos munkahelyet hozhat létre Európában, miközben megőrzi az értékes és egyre szűkösebb erőforrásokat, csökkenti az erőforrások felhasználása okozta környezeti hatást, valamint újra értékként kezeli a hulladéknak számító termékeket. Ágazati intézkedések, valamint a másodlagos nyersanyagokra vonatkozó minőségi előírások megállapítására is sor kerül. A mai napon elfogadott, illetve a jelenlegi Bizottság hivatali idejében végrehajtandó kiemelt intézkedések a következők:

• a „Horizont 2020” keretprogram költségvetéséből 650 millió eurót meghaladó, a strukturális alapokból pedig 5,5 milliárd euró összegű forrás biztosítása,
• az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó intézkedések meghozatala, beleértve egy közös mérési módszertan kidolgozását, a szavatossági idő meghatározásának javítását, valamint eszközök kifejlesztését azon globális fenntartható fejlesztési cél teljesítéséhez, amely 2030-ra az élelmiszer-pazarlás felére csökkentését tűzte ki,
• másodlagos nyersanyagokra vonatkozó minőségi előírások kidolgozása az egységes piacon működő gazdasági szereplők bizalmának növelése érdekében,
• olyan intézkedések meghozatala a környezettudatos tervezésre vonatkozó 2015–2017. évi munkaprogramban, amelyek az energiahatékonyság mellett a termékek javíthatóságát, tartósságát és újrahasznosíthatóságát is előmozdítják,
• a műtrágyákról szóló felülvizsgált rendelet elfogadása a szerves és hulladékalapú műtrágyák egységes piacon belüli elismertetésének megkönnyítése, valamint a biotápanyagok szerepének támogatása céljából,
• a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepére vonatkozó stratégia kidolgozása, amely kitér az újrafeldolgozhatóság, a biológiai lebonthatóság és a műanyagokban előforduló veszélyes anyagok kérdésére, valamint a tengeri hulladék jelentős mértékű csökkentésére irányuló fenntartható fejlesztési célra,
• a víz újrafelhasználását célzó intézkedéssorozat megállapítása, beleértve egy jogalkotási javaslatot a szennyvíz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről.

Az elfogadott intézkedési terv egyértelmű ütemtervet foglal magában, valamint tervet a körforgásos gazdaság egyszerű, ám hatékony monitoringrendszerére. A hulladékokról szóló felülvizsgált jogalkotási javaslatok

A hulladékokról szóló felülvizsgált jogalkotási javaslat egyértelmű célokat tűz ki a hulladékmennyiség csökkentésével kapcsolatban, és nagyratörő és hiteles hosszú távú pályát jelöl ki a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás terén. A hatékony végrehajtás érdekében az új javaslatban szereplő, a hulladékmennyiség csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket konkrét intézkedések kísérik a gyakorlati akadályok leküzdésére, valamint a tagállamok eltérő körülményeinek megoldására. A hulladékokról szóló felülvizsgált javaslat kulcselemei a következők:

• a települési hulladék 65%-ának újrahasznosítására vonatkozó, 2030-ra elérendő közös uniós célkitűzés,
• a csomagolási hulladék 75%-ának újrahasznosítására vonatkozó, 2030-ra elérendő közös uniós célkitűzés,
• az összes hulladék hulladéklerakóban elhelyezett arányára vonatkozó felső határ 10%-ra való csökkentésére irányuló, 2030-ra elérendő kötelező erejű célkitűzés,
• a szelektíven gyűjtött hulladékok hulladéklerakóban történő elhelyezésére vonatkozó tilalom,
• a hulladéklerakóban való elhelyezéstől visszatartó hatású gazdasági eszközök ösztönzése,
• egyszerűsített és továbbfejlesztett meghatározások és harmonizált számítási módszerek bevezetése az Unió egészében az újrahasznosítási arány kiszámítására,
• konkrét intézkedések, amelyek előmozdítják az újrafelhasználást, és ösztönzik az ipari szimbiózist, azaz amikor az egyik ágazat melléktermékét egy másik ágazat nyersanyagként felhasználja,
• gazdasági ösztönzők a termelők számára, hogy környezetbarátabb termékeket helyezzenek forgalomba, és támogassák a hasznosítási és újrafeldolgozási rendszereket (pl. a csomagolás, az elemek/akkumulátorok, az elektromos és elektronikus berendezések és a járművek esetében).