Az Európai Bizottság szerint amennyiben a fenntartható termékek elterjednek, az 2030-ra 132 millió tonna primerenergia-megtakarítást eredményez, ami nagyjából 150 milliárd köbméter földgáznak felel meg, azaz majdnem egyenértékű az orosz gáz uniós importjával. Bera Péter a Klímapolitikai Intézet kutatója, a Corvinus Egyetem doktorandusza szerint, hogyan lehet ennyi energiát megtakarítani a fenntartható termékekkel?

A körkörös gazdaság elméletét mára egyértelműen alátámasztja a gazdasági racionalitás is. De hiába a koncepcióval sikeres cégek akár tömegei is, a gazdasági szabályozás változása nélkül nem lesz áttörés - hangzott el a témában rendezett Circular Hungary konferencián.

Nyereségesebbek a zöld cégek. A vállalkozás gazdasági lábnyoma és ökológiai lábnyoma között szoros az összefüggés. Azok a cégek, amelyek visszafogják, sőt beszüntetik az erőforrások környezetszennyező pazarlását, nagy pénzeket spórolnak meg.

Nem kérdés, hogy rátérünk-e a fenntarthatóság útjára, már azon haladunk. Ugyanakkor hatalmas áttörést várni hiábavaló, arra kell készülnünk, hogy a „következő nagy lépés sok kis lépésből áll majd” – mondta Dr. Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára az Action 2020 Szakmai Fórumán.

Nagyratörő célokat megfogalmazó csomagot fogadott el Európa körkörös (a Bizottsági megfogalmazás szerint körforgásos) gazdasággá alakulásának ösztönzése céljából az Unió. A Bizottság szerint ez amellett, hogy a fenntartható fejlődés felé visz, fokozza a közösség versenyképességét és munkahelyeket is teremt majd.

A szabályozási környezet a zöld megoldások felé tereli a csomagolás-felhasználó vállalatokat. A csomagolt termékeket forgalmazó vállalkozások kétharmadának fontos, hogy az általuk felhasznált csomagolószer környezetbarát legyen.

Nem a megtakarítás, nem a hatékonyság és nem is a környezetvédelem a legfontosabb vállalati szempontok a digitális irodával szemben. A szabályoknak való megfelelés mindennél fontosabb. Pedig az elektronikus iratkezelés tényleg zöldebb és ami még fontosabb: olcsóbb is.

A civil, szakmai és állami szektor összefogásával új programsorozat indul a hazai vendéglátóhelyek és rendezvények fenntarthatóbbá tételéért.

A bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a GDP egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz, miközben egyre nagyobb részét kapja a tőke.

Nagy sikerű előadást tartott Kitty van der Heijden, a World Resources Institute európai igazgatója és napjaink egyik meghatározó fenntarthatósági gondolkodója a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén. A hazai vállalatvezetőknek tartott fórumon elgondolkodtató és meglepő adatok mentén világított rá, hogy a fenntarthatóságban milyen fontos szerep jut az üzleti szektornak.

A KÖVET Egyesület idén december 5-én tartotta éves konferenciáját, amelyen az ’új gazdaság’ alapelveit járták körbe. A MagNet Közösségi Házban rendezett becsületkasszás rendezvényen számos gondolat fogalmazódott meg az új gazdasági modellel kapcsolatban az előadók és résztvevők részéről egyaránt.

A SOCO brit olajvállalat bejelentette, hogy befejezi a kongói Virunga Nemzeti Park területén végzett tevékenységét, és vállalja, hogy az összes UNESCO Világörökség részeként jegyzett területet tiszteletben tartja a jövőben.

A környezet megóvása az egész világon nagyon fontos kérdés, a különböző országok kormányai is egyértelműen optimalizálni kívánják a környezet megóvásával kapcsolatos intézkedéseket, ezért egyre nagyobb nyomást gyakorolnak nem csak a vállalkozásokra, de a szakmai szervezetekre, az ellátási láncokra és más szociális és pénzügyi érdekeltekre is ez ügyben.

Vannak cégek, amelyek már nemcsak arra törekszenek, hogy a legjobbak legyenek a világon, hanem hogy a legjobbak legyenek a világnak. A profittal egyformán fontosnak tartják a közösség és a környezet érdekeit is. Amerika egyes államaiban külön jogi keret is segíti az úgynevezett benefit corporation-öket.

Az idei választáson összesen körülbelül 258 tonna papír fogyott, amely 3870 fának felel meg. Ezzel szemben a 2010 évi választások papírfelhasználása 178 tonna volt, amely körülbelül 2670 fa kivágását jelentette.

Paks árának feléből, azaz 1,6 ezer milliárd forintból 25 év alatt megvalósítható lenne egy, az összes magyar családi ház leszigetelésére irányuló energiahatékonysági program, ám a fejlesztéseket már mindössze 64 milliárd forintból el lehetne indítani.

Hamarosan megkezdi a 2004-ben kiadott vállalatirányítási alapelvek felülvizsgálatát az OECD. A nagyvállalatoknak szóló útmutatást a kisebb cégeknek is érdemes követniük, hiszen ezzel is vonzóbbá válhatnak külföldi befektetők számára.

Az energiahatékony életvitel talán jelentéktelennek tűnhet a fogadalmak sorában, valójában azonban egy kis odafigyeléssel nemcsak pénztárcánkat kímélhetjük, de saját közérzetünkön is javíthatunk, és a környezetnek is jót tehetünk.

Egyre több vállalatvezető gondolja úgy, hogy az ipari energiafogyasztás csökkentése nemcsak a környezetnek létfontosságú, hanem saját vállalatának fejlődéséhez is elengedhetetlen.

Az emberiség most már megengedheti magának, hogy csak azok dolgozzanak, akik akarnak? Ez a gyakorlatban azáltal válik lehetővé, hogy alanyi jogon mindenki: gyerek és felnőtt – munkavégzéstől függetlenül – annyi pénzt kapna, amennyiből szerényen, de tisztességesen megélhet. A munka ily módon egy – a legtöbb ember számára lelkileg nélkülözhetetlen – kedvteléssé válik, viszont megszűnik alapvető bevételi forrássá lenni.

Negyedik alkalommal rendezte meg a Piac & Profit a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozóját. Az idei „Magyar Fenntarthatósági Csúcs” fókuszában az értékváltás szükségessége állt. Esélyünk az élhető világ visszaállítására és megtartására ugyanis valószínűleg csak akkor lesz, ha minél többen változtatjuk meg értékrendünket, gondolkodásunkat. Részletes beszámolónkat az előadások összefoglalójának címére kattintva olvashatják.

A hazai üzleti szektor leginkább a környezetvédelemre fókuszál a fenntarthatóság hét kiemelt aspektusa közül, miközben a legkisebb figyelem az átláthatóság biztosítására esik.

A vállalatok bevallásuk szerint átlátják, hogy a fenntarthatósági témák hogyan hatnak rájuk és a társadalomra egyaránt. Azonban még igen hosszú út áll a cégek előtt, hogy a felelős gyakorlatokat teljes mértékben beépítsék a vállalatukba és az ellátói láncukba. A kis- és középvállalkozások számára úgy tűnik, nehezebb átlépni ezt a szakadékot.

Jövőre már húsz különféle elektromos autót lehet majd kapni Németországban, s ezek átlagosan csak 30 százalékkal lesznek drágábbak a hasonló benzines járműveknél. Két évvel ezelőtt még csak kétféle szériamodell volt elérhető a német piacon, és ezek 60 százalékkal kerültek többe azonos kategóriájú hagyományos társaiknál.

Összesen 15 vállalat és intézmény irodája kapcsolódott be a KÖVET Egyesület által szervezett 2013-as Zöld Iroda Versenybe, amelynek célja az volt, hogy a szervezetek a rendelkezésükre álló hat hónap alatt környezet- és emberbarát szempontok szerint alakítsák át irodájuk működését, növeljék a munkatársak környezettudatosságát, példát mutassanak partnereiknek, beszállítóiknak. A győzteseknek dr. Biczó Imre, a Nemzeti Környezetügyi Intézet főigazgatója június 5-én, a Zöld Iroda Napon adta át a jól megérdemelt elismeréseket immár hagyományosan a Kinnarps Házban.

Facsemeték? Túl kicsik. Ősfák? Jöhetnek. Napjainkban új hóbort dívik a klímatudatos vagy csak látványérzékeny milliomosok körében: egész erdőket telepítenek át a villáikhoz.

Még éveket kell várni arra, hogy elterjedjen a vállalati és a kormányzati szintű karbonkönyvelés, vagyis az ökológiai nyereségek és károk tételes kiszámítása. A GDP jelenlegi kalkulálása nem tükrözi az ökológiai értékek sorsát. Pedig ezek beszámításával növelhető is lenne a nemzeti össztermék.

A társadalmi vállalkozások miközben üzletelnek, a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik a gazdaságban. Működésük alapelve, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok egyformán fontosak.

Elvileg sikerre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek a fenntarthatóra nyitott, egészséges életre érzékeny vevőket célozzák, mégis viszonylag kevesen használják ki ezt az üzleti lehetőséget.

A szemléletváltás nem kerül pénzbe. Számos lépést megtehet egy vállalkozás anélkül, hogy célzottan a fenntartható fejlődésre hatalmas összegeket fordítana. Összegyűjtöttünk néhány tippet, amelyek segítenek elindulni. Ha pénzbe nem is, de időbe mindenképpen kerül a fenntartható fejlődés előmozdítása. Nem is kevésbe.

A Clean Edge kutatócég szerint 2000 és 2010 között 6,5 milliárdról 132 milliárd dollárra nőtt a nap- és szélenergia-szektor értéke, s ezzel együtt a befektetések volumene. De az ágazatban érdekeltek mezőnye ma sem túl nagy: Európában 14-15 kifejezetten zöld energiákkal foglalkozó alap működik.

A fenntarthatóság, vállalati CSR nem úri huncutság, hanem a cég jól felfogott gazdasági érdeke. Könnyen belátható, hogy minden lépés, amely valóban a hosszú távú fenntarthatóságot szolgálja, és nem csak marketingcélú, növeli a profitot is.

A Regionális Fejlesztési Holding Zrt., a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások országos leányvállalati hálózattal rendelkező fejlesztési és finanszírozási partnere idén első alkalommal írja ki az RFH Ecospinning Díjat.

A Zara, a világ egyik legnagyobb divatáru kiskereskedője és anyavállalata, az Inditex elkötelezte magát arra, hogy 2020-ig teljesen száműzze a veszélyes vegyszereket a termelési folyamatából.

Láng István akadémikus videó előadása nyitotta meg az immár harmadik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs találkozót. 2010 novemberében széles körű társadalmi párbeszéddel indult ez a konferenciasorozat, amellyel a Piac & Profitnak nem titkoltan az volt a célja, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillessze a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden országnak és minden embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. A második találkozó a cselekvésre, az egyén felelősségére fókuszált, idén az üzleti szektor felelőssége áll a középpontban.

Lezajlott a Magyar Fenntarthatósági Csúcs harmadik találkozója, amely ez alkalommal a társadalom egyik szegmensét, az üzleti szektort hívja párbeszédre. Oldalunkon részletes, folyamatosan frissülő beszámolót közlünk a konferenciáról, kérjük, kísérje figyelemmel!

2000 és 3000 milliárd dollár közé tehető az az érték, amit a természet szolgáltatásai jelentenek a világgazdaság számára. A cégek mégis ingyen használják ezeket a természeti adottságokat, sőt csak 5 %-uk vezet kalkulációt a cégek környezeti terheléséről.

Az állatvédők sok éves kampányolása végül eredménnyel járt: a piaci szereplők a világ több pontján elkezdték betiltani a fenntarthatatlan módon vadászott cápauszonyt.

„Életmódunknak, értékrendünknek, fogyasztásszemléletünknek, saját érdekeink mindenek fölé helyezésének megváltoztatása nélkül nem megy előre a fenntartható fejlődésre áttérés ügye.” Demcsák Máriának, a Piac & Profit alapító főszerkesztőjének mondatai az első Magyar Fenntarthatósági Csúcson hangzottak el és igen pontosan megfogalmazták, hogy miért vált időszerűvé és elkerülhetetlenné egy ilyen találkozó megszervezése. 2010-ben szervezték meg először ezen a nevén a rendezvényt, azóta minden évben találkoznak a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek a Fenntarthatósági Csúcson.

A társadalomtudatos vásárlást elősegítő Fair Trade címke után jön az ökotudatos befektetést fémjelző Zöld kötvény, állítja a Fairtrade and Rainforest Alliance. A "célközönséget" természetesen a nyugdíjalapok és más befektetési intézmények alkotják.