2000 és 3000 milliárd dollár közé tehető az az érték, amit a természet szolgáltatásai jelentenek az emberi civilizáció és a világgazdaság számára. A cégek mégis ingyen használják ezeket a természeti adottságokat, sőt csak 5 %-uk vezet kalkulációt a cégek környezeti terheléséről. A Deutsche Banktól az ENSZ-hez átigazolt Pavan Szukdev, a világszervezet jószolgálati nagykövete a Reuters-nek úgy nyilatkozott, a természetnek szüksége van képviseletre a vállalatok igazgatótanácsaiban. Példaként az Egyesült Államok gazdaságát hozta fel, ahol a GDP 75 %-át a magánszektor szereplői termelik meg.
A szakember a Corporation 2020 nevű program kezdeményezőjeként próbálja rábírni a vállalatok arra, hogy a menedzsment megváltoztassa nézeteit a cég és az ökoszisztéma kapcsolatáról. Ha ugyanis a természet veszít önregeneráló erejéből, és sérülnek a szolgáltatásai, azt a cégek termelékenysége -és végső soron profitja- bánja majd.
A zöld közgazdász szerint a világon csak a gazdasági társaságuk 5 %-a veszi komolyan a kérdést olyan szinten, hogy kalkulációt vezet az üzleti tevékenységéből eredő környezeti terhelésről. Ha rajta múlna, minden cégnek lenne "környezeti profit és veszteség" tétele a mérlegben. (A világgazdaság volumene 65 000 milliárd dollár.)
Ez persze még nem azt jelenti, hogy fizetnének is azért, amit elvettek a bioszférából. Merthogy egyelőre ennek pont az ellentettje igaz: még a kormányok költenek 1000 milliárd dollárt a szennyező fosszilis energiahordozók támogatására (javarészt fogyasztói ártámogatás formájában).
Szukdev három vállalatot emelt ki, melyek élen járnak a zöldülésben és az ökológiai könyvelésben: ilyen a brazil Natura kozmetikai óriás, a Puma sportruha-gyártó és az indiai Infosys szoftvercég. A Puma környezetszennyezését 145 millió euró értékűre becsülte 2010-ben, ami több mint fele a céges éves adózott nyereségének. Ebből 51 millió a földhasználatból eredt, 94 millió ÜHG-kibocsátásból és vízhasználatból.
