A megújuló természeti erőforrások felhasználását, degradálását vagy éppen védelmét éppúgy lehet követni és számosítani, mint a pénztőke vagy az emberi erőforrás használatát. Szakértők szerint azonban a természeti tőke csak a 2020-as évek elejére válhat a politikai és gazdasági élet központi elemévé. A Deutsche Banktól a zöldek közé átigazolt Pavan Szuhdev, a Conservation International amerikai környezetvédelmi csoport igazgatótanácsának tagja a Reutersnek úgy nyilatkozott, a globális gazdaság 3000 vezető vállalata mintegy 2100 milliárd dollár értékben nem vallja be (pontosabban: nem könyveli el) a természeti erőforrások kiszipolyozását, legyen szó folyók elszennyezéséről vagy üvegházgáz (ÜHG) kibocsátásról. Ha a világgazdaság teljes vállalati szektorát nézzük, a be nem vallott externáliák 4000 milliárd dollárt tesznek ki. Ez a globális GDP 6,7 százalékának felel meg.

A szakember szerint képtelenség fenntartani azt a tévhitet, hogy a stakeholder value (az érintettek értékei) rombolásával valóban shareholder value-t (részvényesi értéket) teremtünk, hiszen az üzletvitel ökológiai kárai előbb-utóbb visszaütnek és nagyon is kézzelfogható károkként jelentkeznek.

fotó: sxc

A Carbon Disclosure Project évek óta próbálja bővíteni azon tőzsdén jegyzett nagyvállalatok körét, amelyek éves jelentésükben közzétesznek adatokat az ÜHG-emissziójukról, a részvényesek tájékoztatása végett. (Hiszen az emissziós engedélyek, kvóták kötelező vásárlása miatt ez költségtételt jelent.)

Szuhdev szerint a nemzetállamok 10, 20, sőt akár 30 százalékkal is bővíthetnénk GDP-jüket, ha beszámítanánk a természeti erőforrások által nyújtott „szolgáltatásokat”. Ezek romlása, elszennyeződése persze csökkentené a GDP-t. Cégvezetői szempontból hathatós változást hozhatna a természeti tőke megjelenése a könyvelést, mert amint ezek tétellé válnak egy vállalat mérlegében, onnantól kezdve menedzselni kell őket.

A Világbank kezdeményezésére eddig 57 ország -beleértve Angliát, az USA-t, Franciaországot, Németországot-, az Európai Bizottság és 86 nagyvállalat -köztük a Puma, a Wal-Mart, a Woolworths, a Standard Chartered- vállalta, hogy szerepet vállal a ”természeti tőke-könyvelés” szabályainak kidolgozásában. Kína és Brazília nem vesz részt a munkában.

A Pumánál kiszámolták: ha a 2010-es év könyvelésébe belevették volna a termelés ökológiai kárait (és ez még nem is tartalmazza a beszállítóknál előállt szennyezést), akkor 8 millió euróval kevesebb lett volna a cég éves eredménye.