hirdetés

Csak az dolgozzon, aki akar?

Az emberiség most már megengedheti magának, hogy csak azok dolgozzanak, akik akarnak? Ez a gyakorlatban azáltal válik lehetővé, hogy alanyi jogon mindenki: gyerek és felnőtt – munkavégzéstől függetlenül – annyi pénzt kapna, amennyiből szerényen, de tisztességesen megélhet. A munka ily módon egy – a legtöbb ember számára lelkileg nélkülözhetetlen – kedvteléssé válik, viszont megszűnik alapvető bevételi forrássá lenni.
hirdetés

Enno Schmidt - Kép: alapblog.hu

Egy ilyen világ bevezetéséről döntenek belátható időn belül Svájc lakói. Az alapblog.hu-nak azt mondja Enno Schmidt német filmrendező, festőművész, képzőművész, jómódú vállalkozó, hogy azért tudott egykönnyen több mint százezer aláírást szerezni népszavazási kezdeményezéséhez, mert a svájciak, beleértve a tőkéseket is, mindenki másnál jobban értik, hogy a munka célja nem lehet a pénz.

Mint ahogy a profit is csupán eszköznek tekinthető a társadalmi jólét emeléséhez. A feltételekhez nem kötött alapjövedelem bevezetését az ötlet tudományos atyja, a Magyarországon is nagy hálózattal rendelkező dm drogerie markt alapító-tulajdonosa Götz Werner közgazdász, egyetemi professzor, Németország egyik leggazdagabb embere saját hazájában is igyekszik elősegíteni. Interjúnkban választ kapunk rá, miként nézne ki ez a kulturális sokkot okozni képes projekt Magyarországon.

Ön német állampolgár, akkor miért nem Németország polgárait akarja, akarta rávenni, hogy követeljék ki maguknak az államtól, hogy az garantáltan mindenkinek, minden egyes embernek, gyereknek, felnőttnek egyaránt fizessen alapjövedelmet? Miért a svájciakat célozta meg?

Svájcban élek és dolgozom csaknem nyolc éve. És tudja miért költöztem ide? Főként azért, mert ez az egyedüli közvetlen demokrácia. Az emberek, a polgárok, a nép kezében van a hatalom. Az állam lényegében a nép megbízásából és ellenőrzése alatt végzi el a rá bízott feladatokat.

Az emberek megbízták az állam nevű „valamit”, hogy a pénzükért szolgálja őket. Várjam ki, hogy valamikor a távoli jövőben szülőhazámban, Németországban is bevezetik a közvetlen demokráciát, azt amelynek lényegi vonása, a svájci demokrácia jellegzetessége, hogy népszavazások eredményei nyomán születnek sorsdöntő jelentőséggel bíró kormányzati és parlamenti döntések?

A garantált alapjövedelem bevezetése ugyanakkor olyan drámai változást hozna egy társadalomban, olyan kultúrasokkot, enyhébben kifejezve: kulturális impulzust jelentene, hogy arról egyszerűen nem dönthet csupán egy kormány és egy parlament. A népnek kell erről döntenie. Németország azonban még messze van attól, hogy – ha meg lenne is erre a politikai szándék – az ilyesmit a politika rá merné hagyni a nép döntésére.

Európa 2020: nem sokkal közelebb a célhoz
Alig valamivel került közelebb 2012-ben az Európai Unió ahhoz, hogy teljesítse a 2010-ben, az úgynevezett Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célokat – derül ki az Eurostat adataiból
Mindenesetre figyelemreméltó, hogy Svájcban egy külföldi állampolgárnak is joga van mozgósítani a helyi közvéleményt. És lám: az Ön kezdeményezésére több mint százezer svájci ember beindult és valószínű, hogy az egész ország népszavazáson dönt majd arról, hogy – a világon elsőként – minden egyes polgár havonta úgy kaphasson kétezer eurót, hogy cserében még csak egy gyufaszálat sem kell arrébb tolnia…

Nem árt tisztázni, hogy az előzetes kalkulációk szerint – a svájci árakhoz viszonyítottan – az a bizonyos havi garantált alapjövedelem azért több, mint kétezer euró lenne, ugyanis háromezer-kétszáz frankról van szó. A gyerekek ennél kevesebb pénzt kapnának. De ettől függetlenül igaz: minden egyes polgár, aki itt él, illetve itt dolgozik – merthogy egy külföldi csak abban az esetben lakhat ebben az országban legálisan, ha bizonyítani tudja, hogy dolgozik is, jövedelme van Svájcban –, annyi pénzben részesülne garantáltan, amennyiből civilizáltan meg tud élni. Amennyiből minden alapszükségletét ki tudja elégíteni.

Ezt hívnák a megvalósult szocializmusnak. Sőt továbbmegyek: kommunizmusnak. A kommunizmus svájci verziójának…

Óriási tévedés! Az egész koncepció abszolút ideológiamentes és eleve nem Svájcra szabott. A kapitalizmust, az értékteremtést középpontba állítani hívatott. A versenyen alapuló, az azt serkenteni képes szabad piaci modellt a legcsekélyebb mértékben sem érintené, ha bevezetnék Svájcban és svájci mintát követően más országokban is a feltételekhez, például a munkavégzéshez nem kötött alapjövedelmet. A kapitalizmus azonban így egyrészt igazságosabbá, másrészt még hatékonyabbá válik. Mert végre lelepleződik, hogy az ember valójában nem a pénzért, a profitért dolgozik.

Azért talál Svájcban elsőként táptalajra a garantált alapjövedelem ügye, mert itt már egyre látványosabban terebélyesedik az a vállalkozói kultúra, amely messze a legeredményesebbé tud tenni egy nemzetet, egy nemzetgazdaságot. Egy olyan vállalkozói kultúráról beszélek, amelyben a profit önmagában nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy egy vállalkozás résztvevői, munkaadók és munkavállalók anyagi béklyóktól mentesen engedjék szabadon kreativitásukat és abban leljék örömüket, hogy jót, hasznosat cselekednek az őket eltartóknak, azaz a vásárlóknak, fogyasztóknak, más szóval a társadalomnak.

Az élelmiszer negyede megy a kukába
Elképesztő méreteket öltött a 21 század elejére a pazarlás: a világ mezőgazdasági területeinek negyedéről a megtermelt élelmiszer egyenesen a szemétbe vándorol, miközben csaknem egymilliárd ember éhezik. A termelés emellett még a klímát is terheli, valamint értékes erőforrásokat, ivóvizet és energiát is fölöslegesen fogyaszt.
Egyébként eleve maga a tőkés gazdálkodás fejlődése tette lehetővé, hogy minderről immár a lehetséges realitások keretei között beszélgethetünk. Ugyanis a kapitalizmus körülményei között világszerte felgyorsultan megnőtt a munka termelékenysége, a szédületes és egyre gyorsabb ütemben végbemenő technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre kevesebb kétkezi munkát igénybe véve állítunk elő annyi szolgáltatást és árut, amennyivel bőségesen eltartható az egész emberiség. Megállíthatatlanul tör előre az automatizáció, a fejlett világban ez az egyik oka a munkanélküliségnek. Be kell látnunk, egyre kevesebb embert igényel a klasszikusan értelmezett munka, ezt ugye régóta tapasztalhatja Ön is a saját szakmájában, az újságírásban, de beszélhetünk az iparról, a kereskedelemről, legfőképpen az agráriumról.

Azt mondja, hogy az ember nem a pénzért, a tőkés nem a profitért dolgozik? Akkor, ha szabad kérdeznem az Ön legfőbb „elvtársát”, Németország egyik leggazdagabb tőkését, a dm drogerie markt alapító tulajdonosát, Götz Wernert nem is érdekli a profit? A dm máskülönben abszolút profitorientált és még mindig szép nyereséget termelő magáncég...

Götz Werner tudósként, egyetemi professzorként dolgozta ki a garantált alapjövedelem tudományos, közgazdasági fundamentumait. Egyébként valójában tényleg csak annyit vesz ki a maga és családja számára a cége nyereségéből, amiből szépen, de nagyon is a józanság szabta határok között él ő és családja. Profitjának a nem a cég további fejlesztésére, egyebek között a cégen belüli munkakörülmények és igazságosság erősítésére fordított részét, Werner úr a tudományok és az oktatás támogatását, a betegségek, a szegénység legyőzését célzó alapítványi programokba forgatja be. Elképesztően hatalmas összegeket juttat az alapítványokon keresztül vissza a társadalomnak. És egyre több tőkés gondolkodik úgy, ahogy Götz. Azért, mert egyre nyilvánvalóbbá válik a munkaadók többsége számára, hogy egy vállalat, egy vállalkozás a társadalomból, annak tagjaiból él, más emberek vásárlásaiból táplálkozik. A nyereségből a pénzét kockáztató és alkalmazottaiért felelősséget vállaló tőkésnek természetes joga, hogy jóval többet keressen a kisebb kockázatot vállalóknál. De ez utóbbiakon nincs joga élősködni. Igazából ez nem is lehet a tőkésnek az érdeke, tudniillik, hogy fölöslegesen, értelmetlenül elpazarolja a nyereséget. Igazi érdeke az, ami a vállalkozásáé: hogy a társadalom tagjai, a fogyasztók mind jobban éljenek. Ma adó formájában elveszik a tőkéstől profitjának tetemes részét. Ez is egy igazságtalanság. A garantált alapjövedelem ezt az igazságtalanságot is enyhíti.

A teljes interjú itt olvasható!

hirdetés

Véleményvezér

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

Ilyen sem volt még. A magyar állam magas rangú politikusai eddig messze elkerülték Ukrajnát.
Hazaáruló kereső program indult

Hazaáruló kereső program indult

Új magyar nemzeti társasjáték kezdődött. A neve, ki a hazaáruló?
Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Csodaország lettünk. Már az akciós termékek is drágábbak itthon, mint külföldön.
Az oroszok elveszítették tankjaik felét

Az oroszok elveszítették tankjaik felét

Az orosz-ukrán háború úgy tűnik a levegőben dől majd el. A rakéták és a drónok korszakát éljük.
A világ vicce, a britek most már fizetnének is azért, hogy visszatérhessenek valamennyire az EU-ba, amiből kiléptek

A világ vicce, a britek most már fizetnének is azért, hogy visszatérhessenek valamennyire az EU-ba, amiből kiléptek

Ember nem lőtt még akkora mellét, mint a britek a brexittel. Most már úgy vélik, bárcsak egy rossz álom lenne, hogy kiléptek.
Terrorista állam-e Oroszország?

Terrorista állam-e Oroszország?

Az Európai Parlamentben elsöprő többséggel fogadták el azt az állásfoglalást, ami szerint Oroszország terrorizmust támogató állam.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo