Egy ilyen program segítségével a teljes felújításra szoruló, mintegy 2,5 millió, jellemzően „F” és „G” besorolású családi ház állományt „A” besorolásúvá lehetne fejleszteni, azaz gázfogyasztásukat akár 50%-kal lehetne csökkenteni – derült ki a Knauf Insulation szakértőinek elemzéséből. A panelprogram mintájára megtervezett, több forrásból finanszírozott, hosszú távú felújítási koncepció már a második év után visszahozná az árát az államnak. A családi házak energiahatékonysági fejlesztése azért kiemelten fontos, mert Magyarország teljes energiafelhasználásának harmadát ezek fűtési és meleg víz igénye teszi ki. Családi házainkban él az ország lakosságának nagy része, 7 millió ember, akik összesen 2,6 milliárd köbméter földgázt használnak el évente, miközben 8,75 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a levegőbe. A teljes hazai családi ház állomány éves energia-megtakarítási potenciálja ráadásul duplája a tervezett két új paksi blokk éves energiatermelési potenciáljának. A javasolt program élénkítené a gazdaságot, 25.000 embernek nyújtana munkát és 50%-kal csökkentené a felújított házak fűtési célú energiaigényét és károsanyag-kibocsátását.
Nagy számok törvénye
3,75 ezer milliárd forint. Előreláthatólag ennyibe fog kerülni az országnak az új paksi blokkok felépítése az elkövetkező 10 évben, melynek megtérülését a kormány körülbelül 30 évre becsüli. Nem elvitatva Paks szükségességét, de az összehasonlíthatóság kedvéért egy hasonló nagyságrendű összeggel számolt a Knauf Insulation szakértő csapata is, hogy egy olyan átfogó családi ház felújítási program kivitelezését kezdeményezze, amely pont azt a szegmenset segítené, amelynek legnagyobb a lemaradása a hatékony energiafelhasználás területén – a lakosságot.
A koncepció a már működő panelprogram mintájára kerülne kidolgozásra, a költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné. A hosszú távú, 25 éves programhoz az állam hozzájárulása Paks II árának mindössze fele, 1,6 ezer milliárd forint lenne, ez évente csupán 64 milliárd forint ráfordítást jelent, ráadásul a második év után folyamatosan és várhatóan többszörösen megtérülne.
Magyarország éves földgázfogyasztása jelenleg mintegy 10 milliárd köbméter, amelynek 26%-át, azaz kb. 2,6 milliárd köbmétert családi házaink fogyasztják, amik így évi 8,75 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért is felelősek. Az Európai Unió „Európa 2020” stratégiája komoly elvárásokat támaszt országunkkal szemben az üvegházhatású gázok kibocsátását és a megújuló energia gazdasági arányát tekintve. Ennek ellenére nem létezik olyan eredményes, országos szintű tervezet, amely ezeknek az épületeknek az energetikai korszerűsítésével foglalkozna, holott hazánk lakosságának 66%-a, mintegy 7 millió fő lakik bennük.
Két és fél millió épület vár felújításra
Erre a problémára a megoldás a Knauf Insulation szakértői szerint egy országos szigetelési program elindítása lenne, mely kifejezetten a családi házakat célozná. Az összes hazai lakóingatlan, 3,9 millió épület mintegy 73%-a családi ház. Ebből a 2,85 millió épületből 2,5 milliót lenne érdemes energiahatékonysági állapotuk miatt szigetelni. Ha évente 4%-ukat, azaz 100 ezer házat látnának el korszerű szigeteléssel, a teljes rekonstrukció 25 évig tartana.
A 2015. január 1-jétől életbe lépő 120/2014 (III.7) számú BM rendeletben foglalt U értékeknek megfelelő, 20 cm vastag, éghetetlen és páraáteresztő kőzetgyapotot tartalmazó homlokzati szigetelési rendszer és a tetőtérben alkalmazott 25 cm üveggyapot árát alapul véve, egy átlagos családi házra az anyagköltség 1,3 millió forint, a szigetelés munkaköltsége 700 ezer forint, az ÁFA 540 ezer forint lenne – vagyis egy ház leszigetelésének teljes költsége 2,54 millió forint. A fentebb említett, osztott finanszírozású rendszert alapul véve így egy átlagos családi ingatlan szigetelésének önrésze 838 ezer forintra jönne ki (plusz az esetleg felvett hitel összege), amelyet a tulajdonos az energiafogyasztás csökkenéséből adódó megtakarításból tudna fedezni.
Az állam tehát 25 év alatt Paks II költségének kevesebb mint a felét fordítaná a fejlesztési program elindítására, ugyanakkor csak a szigetelés anyag- és munkaköltségének általános forgalmi adójából, illetve a járulékokból, másodlagos fogyasztásból a második évtől kezdődően folyamatosan vissza is nyerné a teljes összeget, sőt, a befektetés más előnyeivel is számolhatna.
Fehéredne például a gazdaság, hiszen tiszta, állami pénz áramolna az építőiparba, ráadásul nőne a foglalkoztatottság, elsősorban a kevésbé képzett munkavállalói rétegek körében: a program 25 éven keresztül évente 25.000 embernek nyújtana munkát, így a munkanélküli segélyben részesülők száma is jelentősen csökkenne.
A Knauf Insulation Nálamszigetelnek Programjának mérési tapasztalatai alapján a gázfogyasztás a szigetelt házakban kb. 50%-kal esne vissza és a szén-dioxid kibocsátás szintén ugyanilyen arányban csökkenne. Ez éves szinten 1,3 milliárd köbméter gáz és 4,375 millió tonna szén-dioxid megtakarítást jelentene. A kazánok szigetelést követő, takarékosabb működése okán még áramból is kevesebb fogyna.
Megéri az államnak, megéri az egyénnek
A magyar otthonok fűtési és meleg víz előállítási primer energiaigénye évente 360 petajoule (PJ), ez nagyon magas érték, ám ennek megfelelően nagy megtakarítási potenciál is rejlik benne, modern szigetelés esetén akár 152 PJ. Ebből 128 PJ a családi házak megtakarítási lehetősége – ami 2 db, 1000 MW teljesítményű blokkal számolva több mint duplája Paks II energiatermelési potenciáljának (63 PJ). Alkalmazva mindezeket egyetlen családi házra, azt látjuk, hogy nagyjából 1,7 millió forint ráfordítással és 838 ezer forint állami támogatással elkészíthető az épület új, korszerű, komplett hőszigetelése, a már említett 20 cm vastag, éghetetlen és páraáteresztő kőzetgyapottal, mely jelentősen csökkenti a gázfogyasztást (és a káros anyag kibocsátást), valamint éves szinten körülbelül 10 ezer forinttal az áramfogyasztást is. Átlagosan havi 30-40 ezer forintnyi fűtési célú erőforrással számolva, valamint 6 hónapos fűtési szezonnal, a befektetés 13 év alatt kifizetődne, ráadásul a program jótékony hatásai már korábban is érezhetőek lennének.
Az állam befektetései még hamarabb megtérülnének, hiszen ő házanként csupán 600 ezer forintot invesztálna. Egy külföldi példával szemléltetve: Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit. E támogatás révén 340 ezer új munkahelyet hozott létre, 5,4 milliárd euró adóbevétel többletet generált, ráadásul a német költségvetés 1,8 milliárd eurót spórolt a munkanélküliségi járadékokon is, vagyis bevételként több mint ötszörösét realizálta a kifizetett összegnek.
