Gyorsabban nő a termelékenység, mint a bér

A bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a GDP egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz, miközben egyre nagyobb részét kapja a tőke.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A munkaerő termelékenysége – az alkalmazottanként megtermelt áruk és szolgáltatások értéke – továbbra is gyorsabban emelkedik, mint a bérek, ideértve az elmúlt éveket is.  A jelenség egy hosszabb távra szóló tendencia folytatása, amely rövid időre megszakadt a 2008–2009-es pénzügyi válság éveiben, mutat rá az International Labour Organization (ILO) Globális jelentés a bérekről 2014/15. című tanulmányában.

A bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a GDP egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz, miközben egyre nagyobb részét kapja a tőke, főként a fejlett gazdaságokban. Ez a tendencia azt eredményezi – állapítják meg a tanulmány szerzői –, hogy a munkavállalók és a háztartásaik egyre kisebb arányban részesülnek a gazdasági növekedésből, miközben a tőke tulajdonosai nagyobb haszonra tesznek szert.

A bérek a fejlett és a feltörekvő országokban is a háztartási jövedelem jelentős részét, 70-80 százalékát teszik ki, különösen a közepes jövedelmű háztartások esetében. A felső és alsó 10 százalék nagyobb mértékben támaszkodik egyéb jövedelemforrásokra.

A feltörekvő és fejlődő gazdaságokban, ahol gyakoribb az önfoglalkoztatás, általában alacsonyabb mértékben járulnak hozzá a bérek a háztartási bevételhez. Ez az arány Mexikóban, Oroszországban, Argentínában nagyjából 50-60 százalék, Peruban 40, Vietnamban pedig 30 százalék.

Pontosan ezért egyre többen vannak a szupergazdagok. Az elmúlt évben hat százalékkal, vagyis 12 ezer 40 fővel nőtt egy év alatt a szupergazdagok száma a világon, összvagyonuk pedig hét százalékkal csaknem 30 ezer milliárd dollárra gyarapodott: ez a világ összvagyonának 13 százaléka, az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) majdnem kétszerese. (Ráadásul ez a vagyon csak a jéghegy csúcsa.) Ezen adatokból az is kiderült, hogy a világ lakosságának 4 ezred (0,004) százaléka birtokolja az emberiség összvagyonának mintegy 13 százalékát. Továbbra is Észak-Amerikában és Európában él a legtöbb szupergazdag, és e földrészeken található a legtöbb magánvagyon is – derül ki a UBS bank és a Wealth-X cég közös ez évi felméréséből. Számuk öt év múlva várhatóan meg fogja haladni a 250 ezret – állapította meg a svájci bank és a szingapúri központú cég friss jelentésében (World Ultra Wealth Report 2014).

 

Mennyit keressen a főnök?
A jelek szerint a kelleténél jobban szétnyílt az olló a vezetői és az alkalmazotti fizetések között. Magyarországon a „főnök” átlagosan a huszonötszörösét viszi haza egy szakképzetlen munkás fizetésének – és ezzel világviszonylatban még szerénynek számít.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo