Az ENSZ Global Compact – röviden UNGC - szeptember 5-én közzétette Global Corporate Sustainability Report 2013 (Globális Vállalati Fenntarthatósági Jelentés) című tanulmányát. 113 országból közel 2000 megkeresett vállalat válaszai alapján a jelentés egy pillanatképet mutat azokról a tevékenységekről, amelyek segítségével a vállalkozások felelős gyakorlatokat építenek a stratégiájukba, a működésükbe és a kultúrájukba. Az UNGC éves kutatása átfogó rálátást kínál arra, hogy a különböző méretű cégek világszerte hogyan alakítják működési politikájukat és gyakorlataikat a fenntarthatósági elvekhez.

Kép:PP archív

A nemrég közzétett kutatás célja, hogy felmérje a vállalatok tevékenységeit az UNGC Menedzsment Modell szerint, ebből is kiemelten azokra a témákra fókuszálva, amelyek kritikusak az átfogó fenntarthatósági megközelítéshez: azok a menedzsment gyakorlatok, amelyek elősegítik a fenntarthatóság beépítését a vállalati működésbe és a vállalati értékláncba, illetve a Global Compact irányelveit támogató intézkedések.

Az eredmények azt mutatják, hogy azok a vállalatok, amelyek csatlakoztak az ENSZ Global Compact-hoz – amely a világ legnagyobb környezetvédelmi kezdeményezése – az egyszerű jó szándéktól a konkrét lépések felé haladnak. A vállalatok bevallásuk szerint átlátják, hogy a fenntarthatósági témák – az emberi jogok, munkaügyi kérdések, korrupcióellenesség, illetve a szélesebb társadalmi célok, mint az oktatás, szegénység felszámolása és egészségügy – hogyan hatnak rájuk és a társadalomra egyaránt. Az eddig elért eredmények mellett azonban még igen hosszú út áll a cégek előtt, hogy a felelős gyakorlatokat teljes mértékben beépítsék a vállalatukba és az ellátói láncukba.

A kutatás legfőbb eredményei a következőek:

1) Tisztán látható szakadék van aközött, amit a cégek mondanak és tesznek. Bár számtalan vállalat tűz ki célokat, fogalmaz meg irányelveket és kötelezettségvállalásokat, a konkrét intézkedések terén igen sok munkájuk van még hátha. A válaszadók 65%-a például vállalatvezetői szinten fogalmazza meg a fenntarthatósági elveit, de csupán 35%-uk képzi ki menedzsereit arra, hogy ezeket beépítsék a stratégiába és a működésbe.

A kutatás eredményei következetesen azt mutatják, hogy a cégek a Menedzsment Modell első lépcsőfokaira koncentrálnak (Elhatározás és Célkitűzés), amelyek során a elhivatottság és a fenntarthatósági célok megfogalmazásra kerülnek, és az irányadó dokumentumok elkészülnek. Ugyanilyen fontos azonban annak a biztosítása, hogy a megfelelő intézkedésekkel mindezek valóban beépítésre kerüljenek a vállalati működésbe. Több vállalatnak kell a következő szintekre lépnie és az eddigieknél jelentősebb lépéseket tennie a megvalósítás, a mérés és a kommunikáció területén.

2) A méret a fenntarthatósági teljesítmény leginkább meghatározó faktora. Bár kisebb és nagyobb vállalatok körülbelül ugyanolyan arányban csatlakoznak az UNGC-hez, a nagyvállalatok nagyobb arányban valószínű, hogy az elhatározáson túl kézzel fogható intézkedéseket is tegyenek, mert ez a kis- és középvállalatok számára nagyobb kihívást jelent. Ez a szakadék szinte minden témakörben megfigyelhető. Mindemellett a kutatás arra a bíztató jelenségre is rávilágított, hogy a kisebb cégek egyre inkább nagyobb társaik nyomdokaiba lépnek ebből a szempontból.

Az UNGC-ben jelenleg résztvevő vállalatok 56%-a kkv (kevesebb, mint 250 alkalmazottal), amely nagy változás az előző évekhez képest. Az UNGC indulásakor, 2000-ben, az 5000-nél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok tették ki a kezdeményezést támogató cégek nagy részét. Mióta a vállalati felelősségvállalás egyre elterjedtebb üzleti koncepció lett – és nem csupán egy etikai szempont –, a fenntarthatósággal foglalkozó kkv-k száma egyre növekszik.

Az első UNGC kutatás óta következetesen kimutatásra kerül, hogy a vállalatok – méretüktől függetlenül – többet foglalkoznak a környezetvédelemmel és munkaüggyel, mint például az emberi jogok és a korrupció-ellenesség témaköreivel. A cégek legnagyobb része rendelkezik környezetei menedzsment rendszerrel, alkalmazza a 3R (reduce, reuse, recycle) irányelveket, illetve szervez környezetvédelmi tréningeket és tudatformáló programokat. A munkaügyi terület vizsgálva kiderül, hogy a cégek nagy százaléka rendelkezik diszkrimináció-ellenes és egyenlő esélyeket biztosító irányelvekkel, és elismeri, hogy a munkavállalóknak joguk van a szakszervezeti tagsághoz. Mindemellett azonban csupán a legnagyobb vállalatok – amelyek több mint 50.000 munkavállalót foglalkoztatnak – biztosítják a megfelelő párbeszédet az érintettekkel, bármelyik témakörről legyen is szó.

Mérettől függetlenül jelentenek kihívást a vállalatok számára a beszállítókkal kapcsolatos fenntarthatósági tevékenységek, például a beszállítók ösztönzése vagy a fejlesztési terveik felülvizsgálata és ellenőrzése; illetve az emberi jogok és a munkakörülmények kérdéseit vizsgáló hatástanulmányok elkészítése.

Az UNGC számtalan eszközt és segédanyagot fejlesztett ki a vállalatok számára a 10 prioritás eléréséhez, kiemelt figyelmet fordítva az emberi jogok és a korrupció-ellenesség témaköreire.

3) Az értéklánc a jobb teljesítmény útjában áll. A nagyvállalatok a beszállítók fenntarthatóságát nevezték meg a legnagyobb akadályként, amely gátolja őket a fenntarthatósági teljesítményük javításában. Míg a legtöbb vállalat már kifejlesztett fenntarthatósági szempontokat a beszállítóival szemben, annak ellenőrzése, a partnerek ezeknek folyamatosan megfeleljenek továbbra is kihívást jelent a cégeknek. A vállalatok 83%-a várja el a beszállítóitól, hogy támogassák a Global Compact alapelveit, ám csupán 18%-uk nyújt segítséget számukra a céljaik kitűzéséhez és felülvizsgálatához, illetve csupán 9%-uk tesz lépéseket arra, hogy megbizonyosodjon a hiányosságok kezeléséről.

Az értéklánc fenntarthatósági teljesítménye – legyen szó akár a nyersanyagot biztosító cégről, a kész terméket elszállító partnerekről vagy a vállalat kockázatelemzését elkészítő cégről – mind hozzájárulnak a cég valódi fenntarthatósági státuszához. 2008 óta azoknak a cégeknek a száma, amelyek elvárják a partnereiktől az UNGC elveinek támogatását közel kétszeresére (13%-ra) nőtt. A továbbra is alacsony arány azonban azt jelzi, hogy az értékláncra vonatkozó fenntarthatósági tevékenységek kihívást jelentenek a cégeknek, és e célok továbbra is alacsony prioritást kapnak. Ahogy azonban az UNGC-ben résztvevő cégek egyre több fejlesztést hajtanak végre házon belül – és ismerik fel ennek hasznát -, a vállalkozások egyre inkább fognak kifelé fordulni, ahol lehetőség és jutalom egyaránt várja őket. Mindemellett pedig, ahogy egyre több vállalat választja az kiszervezett munka lehetőségét, egyre gyorsabban ismerik fel, hogy a beszállítói lánc társadalmi, környezeti és irányítási kockázatokat és kihívásokat rejt.

A befektetői és a vásárlói elvárások egyre inkább hajtják a vállalatokat a felelősebb értéklánc megteremtése felé. Mindez pedig segíthet a cégeknek a reputációs kockázatok kezelésében is.

4) Mindenki profitál egy jobb világból. A Global Compact aláíróinak 70%-a támogatja az ENSZ globális fejlesztési céljait, amelyhez több részből álló stratégiát választanak: az alapvető üzleti stratégia összehangolását a prioritásokkal, a cselekvés szükségességének kihangsúlyozását, illetve a társadalmi befektetések és a partnerkapcsolatok kialakítását.

Amikor a globális fenntarthatósági kihívások rangsorolását kerték a vállalatoktól, azok az oktatást (63%), a szegénység megszüntetését (52%), a klímaváltozást (52%), illetve a növekedést és munkahelyteremtést (49%) választották. Arra a kérdésre pedig, hogy a cégeknek mely területeken tud a legnagyobb pozitív hatása lenni, a válaszok igencsak összecsengtek: növekedés és munkahelyteremtés (83%), oktatás (59%), klímaváltozás (51%).

A vállalatok ráadásul beépített motivációval rendelkeznek a problémák kezelésére: ők maguk is sikeresebbek, ha a világ sikeresebb. Hiszen a cégek jobban boldogulnak egy olyan világban, amelyet nem húznak vissza a járványok, a harcok, a gazdasági összeomlás, az írástudatlanság, az emberi jogok megsértése és a szegénység.

Ez a mély érdekeltség pedig összecseng a vállalatok erősödő szerepével a globális prioritások kialakításában. A Millenniumi Fejlesztési Célok határidejének közeledte miatt az ENSZ szervezetei jelenleg a 2015 utáni fejlesztési célok kidolgozásán dolgoznak. Az elkövetkező időszak egy történelmi jelentőségű lehetőséget jelent a nemzetközi üzleti közösségnek arra, hogy még jobban hozzájáruljon a globális fenntarthatósághoz, és hogy egy olyan új paradigma felé mozdítsa el a globális fejlesztésről való gondolkodást, amely elismeri a vállalatok központi szerepét.

„Bár a vállalatvezetők felismerik a globális fenntarthatóság fontosságát, továbbra is számos kihívást kell leküzdeniük” – mondta Georg Kell, az ENSZ Global Compact ügyvezető igazgatója. „A vállalatoknak a szavakat tettekké kell formálniuk, az elvek bevezetésével, a hatékonyságuk mérésével és a teljesítményükről való jelentésekkel. A Global Corporate Sustainability Report 2013 forrásként szolgálhat az igazgatótanácsnak, a vállalatvezetőknek, és a fenntarthatósági menedzsereknek egyaránt a fenntarthatóság felé vezető útjukhoz.”

A 2013-as jelentés a szeptember 19-20 között New Yorkban megrendezésre kerülő ENSZ Global Compact Leaders Summit konferencia hátteréül is szolgált.  A tanulmány az alábbi linkről letölthető: http://www.unglobalcompact.org/AboutTheGC/global_corporate_sustainability_report.html

Az összefoglalót készítette:

Varga Judit Denkstatt Hungary Kft.