Az éghajlatváltozással összefüggő kihívásokra adandó válaszok keresése során az ipar egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A gyártási folyamatok energiaszükséglete a világ teljes energiaigényének megközelítően egyharmadát teszi ki. A Föld népessége folyamatosan nő, és az életszínvonal emelkedése is folytatódik, így várhatóan az ipar energiaigénye is továbbemelkedik majd. Az ipari energiafogyasztás csökkenthető az ipar – mindenekelőtt a kulcsfontosságú ipari folyamatok – energiahatékonyságának a növelésével.
Az ipari cégek vezetői szerint vállalataik számára a nagyobb energiahatékonyság alapvető fontosságú, és az elkövetkezendő két évtized során is meghatározó szerepet fog játszani. A gyártók kb. 77 százalékának az a véleménye, hogy a következő 20 évben az energiahatékonyság a gyártók jövedelmezőségének a meghatározó sikertényezője lesz. Mindez az energia magas árával, az energiaárak változékonyságával és az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmakkal magyarázható – olvasható az Economist Intelligence Unit (EIU) jelentésében, amelyet az ABB megbízásából készített.
Egyre több vállalat véli úgy, hogy az energiahatékonyság meghatározó eleme a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseiknek. A két évvel korábbi 26 százalékkal szemben a válaszadók 35 százaléka szerint a fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező, amely kihatással van az energiahatékonyságot növelő beruházásaikra is. Számos példát láthatunk arra, hogy a nagyvállalatok a beszállítói láncaik energiahatékonyságát támogatják, és ezzel teljesítik saját fenntarthatósági kötelezettségeiket.
Egyre több cég ruház be hatékony világításba, fűtésbe és légkondicionálásba, míg a gépekre és berendezésekre fordított beruházások volumene stagnál. A 2011-ben végzett felmérésben a válaszadók 40 százalékával szemben a mostani felmérésben 39 százalékuk eszközölt olyan beruházást az elmúlt 3 évben, amelynek hatékonyabb berendezések beszerzése volt a célja. Néhány ipari vezető úgy véli, hogy nagyon nehéz egyértelmű pénzügyi érveket felsorakoztatni az energiahatékonyságot növelő beruházások mellett, míg mások a nagy beruházásokhoz (pl. a kapcsolt energiatermelő rendszerek) szükséges megfelelő pénzügyi alapok hiányára panaszkodnak.
Az ipar egyre jobb módszereket vezet be az energiagazdálkodásban. Még ha nem is fektetnek be hatékonyabb termelő üzemekbe és berendezésekbe, a két évvel korábbi állapothoz képest egyre több vállalat követi nyomon, méri és dokumentálja az energia felhasználását. Az energiahatékonyság egyre inkább az üzleti egységek vezetőinek és a kifejezetten ilyen feladatokra kinevezett fenntarthatósági és energetikai vezetőknek a felelőssége, ami várhatóan nagyobb energiamegtakarításokat eredményezhet.
A szabályozások iparra gyakorolt nyomása a következő években tovább fog erősödni. A jobb gyakorlatok és a hatékonyabb technológiák ipari alkalmazását támogatandó, számos ország tervezi energiahatékonysági előírások bevezetését. 2011-ben a válaszadók 40 százaléka, míg a jelenlegi felmérésben a válaszadók 57 százaléka vélte úgy, hogy az energiahatékonysági szabályzás szigorú. Ennek ellenére a vezetők 64 százaléka azon az állásponton van, hogy a szabályzás inkább előny, mint teher.
A nagyobb energiahatékonyság kulcsát a hardver helyett egyre inkább a szoftver alapú megoldások kínálják majd. A technológiai fejlesztések a berendezések és a folyamatok jobb irányítását teszik lehetővé, így az ipar számára az jelent majd kihívást, hogy az adatok értékeléséhez és a teljesítményadatok megjelenítéséhez analitikai eszközöket fejlesszen ki. Az energiahatékonysági fejlesztések motorjai valószínűleg egyre inkább a szoftverek és a szoftveralkalmazások lesznek. A gépek és berendezések ebből a szempontból várhatóan veszítenek jelentőségükből.