Egyre több vállalat helyezi előtérbe a fenntarthatóságot – Kép: sxc

Az éghajlatváltozással összefüggő kihívásokra adandó válaszok keresése során az ipar egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A gyártási folyamatok energiaszükséglete a világ teljes energiaigényének megközelítően egyharmadát teszi ki. A Föld népessége folyamatosan nő, és az életszínvonal emelkedése is folytatódik, így várhatóan az ipar energiaigénye is továbbemelkedik majd. Az ipari energiafogyasztás csökkenthető az ipar – mindenekelőtt a kulcsfontosságú ipari folyamatok – energiahatékonyságának a növelésével.

Az ipari cégek vezetői szerint vállalataik számára a nagyobb energiahatékonyság alapvető fontosságú, és az elkövetkezendő két évtized során is meghatározó szerepet fog játszani. A gyártók kb. 77 százalékának az a véleménye, hogy a következő 20 évben az energiahatékonyság a gyártók jövedelmezőségének a meghatározó sikertényezője lesz. Mindez az energia magas árával, az energiaárak változékonyságával és az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmakkal magyarázható – olvasható az Economist Intelligence Unit (EIU) jelentésében, amelyet az ABB megbízásából készített.

Egyre több vállalat véli úgy, hogy az energiahatékonyság meghatározó eleme a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseiknek. A két évvel korábbi 26 százalékkal szemben a válaszadók 35 százaléka szerint a fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező, amely kihatással van az energiahatékonyságot növelő beruházásaikra is. Számos példát láthatunk arra, hogy a nagyvállalatok a beszállítói láncaik energiahatékonyságát támogatják, és ezzel teljesítik saját fenntarthatósági kötelezettségeiket.

Egyre több cég ruház be hatékony világításba, fűtésbe és légkondicionálásba, míg a gépekre és berendezésekre fordított beruházások volumene stagnál.  A 2011-ben végzett felmérésben a válaszadók 40 százalékával szemben a mostani felmérésben 39 százalékuk eszközölt olyan beruházást az elmúlt 3 évben, amelynek hatékonyabb berendezések beszerzése volt a célja.  Néhány ipari vezető úgy véli, hogy nagyon nehéz egyértelmű pénzügyi érveket felsorakoztatni az energiahatékonyságot növelő beruházások mellett, míg mások a nagy beruházásokhoz (pl. a kapcsolt energiatermelő rendszerek) szükséges megfelelő pénzügyi alapok hiányára panaszkodnak.

Az energiahatékonyság-növelő beruházások korlátai még fennállnak, azonban néhány vállalat esetében már csökkennek. Igaz ugyan, hogy a pénzügyi korlátok a két évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan még mindig első helyen állnak, azonban úgy tűnik, hogy az ilyen természetű akadályok már csak a vállalatok kisebb hányadát érintik.  A válaszadók 37 százaléka véli úgy, hogy az energiahatékonysági beruházást a nem megfelelő pénzügyi háttér gátolja meg. Két éve még a válaszadók 42 százaléka volt ezen a véleményen. Ugyanakkor egyre több ipari vezető inkább úgy véli, hogy az energiahatékonyságot növelő beruházásoknak nincsenek ilyen korlátai.

Az ipar egyre jobb módszereket vezet be az energiagazdálkodásban. Még ha nem is fektetnek be hatékonyabb termelő üzemekbe és berendezésekbe, a két évvel korábbi állapothoz képest egyre több vállalat követi nyomon, méri és dokumentálja az energia felhasználását. Az energiahatékonyság egyre inkább az üzleti egységek vezetőinek és a kifejezetten ilyen feladatokra kinevezett fenntarthatósági és energetikai vezetőknek a felelőssége, ami várhatóan nagyobb energiamegtakarításokat eredményezhet.

A szabályozások iparra gyakorolt nyomása a következő években tovább fog erősödni. A jobb gyakorlatok és a hatékonyabb technológiák ipari alkalmazását támogatandó, számos ország tervezi energiahatékonysági előírások bevezetését. 2011-ben a válaszadók 40 százaléka, míg a jelenlegi felmérésben a válaszadók 57 százaléka vélte úgy, hogy az energiahatékonysági szabályzás szigorú. Ennek ellenére a vezetők 64 százaléka azon az állásponton van, hogy a szabályzás inkább előny, mint teher.

A folyamattervezés- és kivitelezés terén várható újítások a jövőben lökést adhatnak a nagyobb energiahatékonyság eléréséhez. A folyamatkivitelezés javulása nagy valószínűséggel magával vonja a gyártási folyamatok hatékonyságának javulását is. A hatékonyságnövekedés motorja olyan technológiák alkalmazása lehet, mint például az intelligens, hálózatba kapcsolt szivattyúk és kompresszorok, továbbfejlesztett üzemi szoftverek és szoftveralkalmazások, illetve olyan felhő alapú számítástechnikai alkalmazások, amelyek lehetővé teszik az energiafelhasználás valós idejű modellezését és ellenőrzését.

A nagyobb energiahatékonyság kulcsát a hardver helyett egyre inkább a szoftver alapú megoldások kínálják majd. A technológiai fejlesztések a berendezések és a folyamatok jobb irányítását teszik  lehetővé, így az ipar számára az jelent majd kihívást, hogy az adatok értékeléséhez és a teljesítményadatok megjelenítéséhez analitikai eszközöket fejlesszen ki. Az energiahatékonysági fejlesztések motorjai valószínűleg egyre inkább a szoftverek és a szoftveralkalmazások lesznek. A gépek és berendezések ebből a szempontból várhatóan veszítenek jelentőségükből.