Az eseményen Tóth András, a Gazdasági és Energiaügy Minisztérium energetikai államtitkára kiemelte: a létesítmény hozzájárul ahhoz, hogy a magyar villamosenergia-piacon nőjön a verseny, csökkenjenek a kiegyenlítési költségek, hosszú távon csökkenjenek az árak, vagyis ahhoz, hogy Magyarország egy fenntarthatóbb, biztonságosabb és olcsóbb energiaellátást építhessen ki.

Az államtitkár emlékeztetett: a projekt jelentős állami támogatással jött létre és a beruházások azon kisebb részéhez tartozik, amely az előző kormány által az RRF-forrásokból (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) lehívható pénzekből valósult meg.

A magyar kormánynak a fő fókusza a következő három hónapban, hogy azokra a meg nem valósult projektekre szánt RRF-es összegeket próbálja meg hazahozni, amelyeket hasonló célokra kellett volna elkölteni az elmúlt három-négy évben – fogalmazott Tóth András.

Hozzátette: a kabinet szeretne egy olyan hazai energiapiacot létrehozni, ahol a minisztérium, illetve a kormány alapelvei, azaz a transzparencia, a verseny és korrupciómentesség érvényesülnek.

Az államtitkár hangsúlyozta: a következő négy évben a bejövő RRF-pénzekből mintegy másfél milliárd eurót fognak fordítani a nagy-, a közép- és a kisfeszültségű villamosenergia-hálózat fejlesztésére, ez pedig a következő években mintegy 5000 megawattnyi új megújuló kapacitás és várhatóan az ehhez tartozó tárolókomplexumok létrehozását is lehetővé teszi majd.

Batta Gergő, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. operatív vezérigazgató-helyettese az eseményen kifejtette: jelenleg mintegy 8500 megawattnyi PV naperőműves erőmű működik a magyar villamosenergia-rendszerben, amelyek folyamatosan termelik a villamosenergiát.