Az első negyedéves GDP-adatok a várakozásoknál kedvezőbben alakultak, ami rövid távon pozitív képet fest a magyar gazdaság teljesítményéről. Ugyanakkor a növekedést részben átmeneti tényezők – például a költségvetési források – is támogathatták, miközben a háztartások fogyasztásának alakulása alapvetően a reáljövedelmek és a bizalom függvénye marad.
Fotó: Depositphotos
Az elemzők 2026-ban továbbra is mérsékelt, 1,6 százalékos GDP-növekedést tartanak reálisnak, amelyet elsősorban a fogyasztás hajthat. 2027-ben ugyanakkor kiegyensúlyozottabb szerkezetű, 3 százalék körüli növekedés jöhet, ha a külső kereslet élénkülése mellett a felszabadított uniós források is egyre nagyobb mértékben jelennek meg a gazdaságban – idézte az összefoglaló Árokszállási Zoltánt, az MBH Elemzési Centrum igazgatóját.
A munkaerőpiacon a népesség csökkenése egyre erősebb korlátot jelent a foglalkoztatás bővülésében. A vállalatok növekvő költségnyomással szembesülnek, ami visszafoghatja a foglalkoztatási hajlandóságot: a szakértők számítanak a munkanélküliségi ráta jelentős emelkedésére, 2026-ban átlagosan 4,6 százalék körüli szintet várnak. A béremelkedés ütemét 9 százalékosra becsülik, jövőre lassulás várható.
Az inflációs folyamatokat az árkorlátozó intézkedések, az energiaárak és az árfolyam alakulása befolyásolja. A védett üzemanyagárak és az árrésstopok fokozatos kivezetésének inflációs hatása időben elhúzódva jelentkezik majd. Az idén 2,7 százalék körüli, majd 2027-ben 3,7 százalékos átlagos inflációval számolnak az MBH-nál. A forint erősödése fontos szerepet játszik az infláció fékezésében, miközben a globális energiaárak alakulása továbbra is kockázatot jelent.
